Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Malcom Muggeridge: A keresztyén társadalomnak vége - de Krisztusnak nem (Ford.: Hegyi Zita és Rácsok Gabriella)
Malcom Muggendge a talált és a tengert. Szörnyű pusztítás ment végbe a szavak közt korunkban. Hadd adjak egy megdöbbentő példát. Talán a legszebb szó az, ami a Korinthusiakhoz írt levél csodálatos 13. részének a témája, a szeretet. Csak gondoljunk bele, hogy milyen módon rontották meg és szeny- nyezték be ezt a szót, úgyannyira, hogy nem is merjük használni. Hasonló a helyzet a szabadság és a felszabadítás szavunkkal. Az igazság az, hogy ha a szavak elveszítik jelentésüket, az a gyakorlatban sokkal komolyabb következményekkel jár, mint ha elveszítenénk jólétünket és hatalmunkat. Szavak nélkül védtelenek és gyámoltalanok vagyunk; rossz használatukért mi vagyunk a felelősek. Beszélünk például az abortusztörvények liberalizálásáról, ami egyszerűen azt jelenti, hogy több abortuszt engedélyezünk. Vagy a házassági törvények megreformálásáról hallunk, s közben több házasság szétszakadására teremtünk lehetőséget. Jézus maga mondta, hogy az ég és a föld elmúlnak, de az ő beszédei nem múlnak el. Én hiszem, hogy ez igaz, s úgy gondolom, hogy a legszentebb kincsünk ma az evangéliumok Igéje, amit minden áron meg kell védenünk, hiszen ez a legértékesebb. Pascal tehát a szavak mestere. Egy alkalommal az ausztráliai Darwinban járva azt az üzenetet kaptam, hogy van egy férfi a kórházban, aki hallott engem a rádióban beszélni, és szeretné, ha meglátogatnám. Hát elmentem hozzá. Egy iciős, ráncos, vak bozótlakót találtam ott. Sosem fogom őt elfelejteni. Szerettem volna neki valami olyat mondani, ami majd felvidítja, s hirtelen eszembe jutott egy mondat a Lear királyból. Talán ismerős az a négy szó, amit Gloster gróf használ, megindulva Lear király vakságán: „Botlottam, míg szemem volt".3 Ezt mondtam annak az öregembernek a darwini kórházban. Teljesen lenyűgözte. Rögtön megértette a lényeget. Ahogy indultam kifelé a kórteremből hallottam, amint még mondogatta magának újra meg újra: „Botlottam, míg szemem volt". Ezt értem én a szavak csodálatos hatalmán, amikor valódi erővel és valódi jelentésükkel használjuk őket. Pascal írásaiban a szavaknak pontosan ezt a nagyon ritka és értékes erejét találjuk meg. Pascal fiatalon halt meg, még mielőtt elérte volna a negyvenet, s nem sokkal halála előtt fogott hozzá a keresztyén hit nagy apológiájához. Testvére, Gilberte írt egy memoárt róla, amiben azon sajnálkozott, hogy testvére nem tudta beteljesíteni álmát és megírni az apológiát. Csak néhány hevenyészett jegyzetet talált meg, amelyek ma a Les Pensées-1 alkotják. Elég valószínű, hogy ha Pascal még tovább élt vol3 Lear király, IV. felv. 1. szín, magyarra fordította: Vörösmarty Mihály 12
