Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - MÚLTUNK - Ágoston I. György: Szabó Lajos és a református teológiai örökség
Szabó Lajos és a református teológiai örökség Kádár Imre, Fekete Sándor, Finta István és még számosán - de később kiszolgálói lettek az egyház halálos ellenségének.14 Szabó Lajos nem csatlakozott sem személyekhez, sem az egyházat megsemmisíteni akaró teológiájukhoz, mert az a teológia a református örökség megtagadása lett volna. Úgy hívták azt, hogy az „engedelmesség" és a „szolgálat teológiája". Az helyeselte a parasztság földjeinek az erőszakos elvételét és szovjetmintájú kolhozokba tömörítését, a református iskolák, egyházi földek államosítását és a magántulajdon megszüntetését. Balla Árpád néhai - mindvégig állhatatos - lelki- pásztor testvérünk írja a Péntekhegyi levelek című kortörténetében : az engedelmesség jármát erőszakolták rá az ébredő magyar református egyházra.15 Szabó Lajos 1956 szellemi utóvéd harcosaként 1957-ben, a január 9- én tartott zempléni egyházmegyei közgyűlésen ismertette a diktatúra teológiájának református cáfolatát a II. Timóteusi levél 4,14-15. versei alapján kidolgozva: Viadalunk Erczmíves Sándorral címmel.16 Ebben azt ajánlotta az egyháznak, hogy: nevezze meg a kártevőket, mérje fel a kárt, távoztassa el helyéről és a többit bízza az Istenre! Az Erczmíves -ügyet még napjainkig sem intézte el az egyház a Szabó Lajos által ajánlott recept szerint, de egyéb módon sem. Félévszázados elnyomatás után, a XX. század végére lehetőséget adott az Isten a múlt bűneinek leleplezésére, feltárására és megbánására. Ennek ellenére a megújulás tovább várat magára. Nemcsak Szabó Lajos életleírását tartalmazó könyvének címe lehet az Utolsó szalmaszál, hanem a magyarságunk és református egyházunk megmaradásának reményteljes lehetősége a XXI. században. 14 U.o. 181. p. 15 Balla Árpád: Péntekhegyi levelek. Debrecen-Sárospatak, 2000.140.p. 16 Szabó 2000. 221. p. 139
