Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Sawyer Frank: Vezetőnek lenni
."Frank Scnvyer 4. FELKÉSZÍTÉS A SZOLGÁLATRA Egy kínai közmondás szerint: Adj egy halat valakinek, egy napra gondoskodtál róla; tanítsd meg halászni, egy életre gondoskodsz róla. Arról van itt szó, hogy nem a dolgok rövid, hanem hosszú távú megoldására kell törekednünk. Akkor szolgáljuk legjobban embertárainkat, ha nem csak megteszünk dolgokat helyettük, hanem felkészítjük őket arra, hogy segítsenek magukon és másokon. A lelkipásztor sok mindennel foglalkozik gyülekezeti szolgálata során. Azonban egyik legfontosabb módja a szolgálatnak az, hogy képessé tegyünk másokat arra, hogy ők is kivegyék részüket az evangélium terjesztésében. Segítségünk nem csupán annyiból áll, hogy megbízzuk őket. A megbízás annyiból áll, hogy kiosztjuk a feladatok, kire mi jut a munkából. Segítő szolgálatunk azonban magába foglalja azt is, hogy képessé tesszük a másikat feladata elvégzésére. Beletartozik ebbe részünkről a példamutatás. De ide sorolhatnánk a továbbképzések és konferenciák szervezését lelkipásztorok, diakónusok, keresztyén pedagógusok stb. részére. Az evangélium hirdetése maga is felhatalmaz azáltal, hogy megújítja gondolkodásunkat, elkötelezettségünket, annak vágyát, hogy Isten akaratát cselekedjük. Vannak aztán olyan pillanatok, amikor különösen is szükség van arra, hogy biztassuk a csoportot, mint közösséget és külön a csoporttagokat is. Összességében elmondhatjuk, hogy a lelkipásztor nemcsak igehirdető, hanem olyan pásztor, aki vezet, bátorít, és Isten kegyelméből fölkészíti Isten népét az „új életre" (Efézus 4:23-24). Ez az új élet annyit jelent, mint „világosságban" élni (5:8 és kontextusa). Hogyan segíthet másokat az a lelkipásztor, aki maga sem kapja ezt az erőt? Nincs ennek módszertana, hiszen minden módszer (beleértve a Bibliát és az imádságot is) megszokássá válhat. Az egyetlen lehetséges módja ennek az, ha megújulunk Isten Lelke által. Ez pedig nem módszer, hanem kapcsolat. 72
