Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: A református igehirdetés lényege és legfőbb jellemzői
Kádár Ferenc Ha ezt elfogadjuk, akkor ebből az következik, hogy a gyakorlati teológiának és benne a homiletikának állandó kiemelt feladata az egyház igehirdetői szolgálatának vizsgálata: azoknak a fő jellemvonásoknak a leírása és előírása, amelyek az igehirdetést a nyilvános beszéd egyéb formáitól, a református igehirdetést pedig a prédikálás más gyakorlatától megkülönböztetik. Ilyen munkára vállalkozott Dr. Boross Géza, budapesti teológiai tanár egy Miskolcon rendezett egyházkerületi tanulmányi napon tartott előadásában6. Az előadás I. felében a leíró részt találjuk, ahol a református igehirdetés textusszerűségéről, krisztocentrikus jellegéről (krisztusszerűségéről), majd vigasztaló, kritikus, építő jellegéről (időszerűségéről), végül a negatív vonásairól is szól az előadó. Az előadás II. részében az előíró jelleg domborodik ki, a „legyen!", ahol is a szerző a homiletika-történet karakterisztikusan biblikus vonalát folytatva azt fejti ki, hogy „legyen minden magyar szószék - Isten Országának arénája"7. E mostani tanulmány megírására a fenti előadás I. részében leírtak adtak ösztönzést. Találónak és továbbgondolásra késztetőnek érzem a református igehirdetés jellemzőinek ilyen összegzését: textusszerűség, krisztusszerűség és időszerűség. Azért is késztetett további munkára ez az előadás, mert nem teljes kibontásra, hanem csak felvázolásra és szemléltetésre törekszik. A továbbgondolás és kidolgozás során arra a felismerésre jutottam, hogy a három jellemvonást nem lehet egy szinten kezelni. Kiemelkedik közülük a krisztusszerűség. A református igehirdetésnek nem egyszerűen sajátos vonása, hanem lényege az, hogy Krisztust hirdeti. Ezt a lényegi tevékenységét két fő jellemzője, a textusszerűség és az időszerűség segítségével végzi. A textusszerűség a prédikáció tartalmát (és formáját) az eredet, a forrás alapján határozza meg: csak a Szentírás Igéjéhez kötötten, a konkrét Ige uralma alatt szólalhat meg az igehirdetés. Az időszerűség - vagy talán szűkebb, de konkrétabb értelemben: a gyülekezetszerűség - pedig a prédikáció tartalmát (és 6 Az előadás a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület tanulmányi napján hangzott el, 1999. nov. 10-én. Szövege megjelent a Református Egyház (RE) 2000/5. számában (114116.0.): Dr. Boross Géza: Egyházunk igehirdetésének karakterisztikus vonásai ma. 7 Boross: Egyházunk... RE. 2000/5. 115.0. vö. még: Boross Géza: Isten Országának problémája a gyakorlati theologiában TSz 1994/5. 270- 274.o. 6
