Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - IGEHIRDETÉS - Berényi József: Oktass, hogy éljek!
herényi József Oktass, hogy éljek Húsvéti keresés Lukács 24: 5-7 Mai szemmel szokatlan, bámulatos, vagy nevetséges az egész. A „fényes öltözetű férfiak", nem kevésbé híradásuk. Ám az asszonyok megrendültén, gyönge hittel, de erős szeretettel keresik harmadnapon Jézust. A fegyveres őrizők talán ugyanezen férfiak megjelenésére rémülten menekülnek. Azon a napon Emmaus felé baktat két tanítvány szomorú ábrázattal. Összeomlott minden várakozásuk. A többiek is valamennyien szétszórtan remegnek valahol a félelemtől. A keserű asszonyok, akik tisztességet kívánnak tenni keresztre feszített drága halottuknak, első csodaként láthatják a nyitott sírt, az elhengerített követ. Szíven üti őket a híradás: „Mit keresitek a holtak között az Élőt?!" „Feltámadott!" - úgy ahogy megmondotta. És ez más, mint újra megelevenedett. Több! Él. Ő az Élet! „Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az életemet, hogy újra'felvegyem azt... Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt." (János 10:17-18) - vallotta egyszer. Letette, felvette, hogy „mind élőkön, mind holtakon uralkodjék. Mai világunk jellegét sokféleképpen próbáljuk megfogalmazni. Ennek az Igének a fényében, a hamis keresések virágkorát éljük. Korlátok nélküli szabadosságban. Nevet szeretnénk magunknak, mint az egykoriak Bábelnél, de már ijesztően összezavarodott nyelvvel. Nem együtt! Egymás ellen. (I. Mózes 11:4) Sodorna környékét mi is Éden- nek látjuk. (I. Mózes 13:10) Szinte természetesnek tartunk minden fortéimét, dicsőítve a másságot. Ki veszi ma komolyan: „Minden rossznak gyökere a pénz szerelmei..." (I. Timóteus 6:10) A hittől való eltévelyedésnek is. A vele együtt járó tengernyi fájdalmat tudománynyal szeretnők csak legyőzni. Arat a „földiekkel játszó égi tünemény, istenségnek látszó csalfa, vak remény." (Csokonai) Az asszonyok keresése valójában helyes volt. A módja volt téves. A cél jó, az út eltévesztett. Mélyen elgondolkoztató lenne számunkra, 3
