Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Kiss Endre József: Kazinczy Ferenc "Világossága"

Kiss [ifidre József

életrajzírója idézi: „...Sikoltanak, mint a' Helvetius baglya, ha setét barlangjokba a' nap melegítő sugara béhat." 4

Kazinczy nem kívánta az ilyen sikoltozásokkal izmosodó előítéleteket szaporítani. Másrészt a szóhasználata eredetinek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy kezdve Comenius „általvilágoskodás"-ától,5 a „znlágol" , „világosít", „világosítás” -kifejezések csak Kazinczy kísérlete után évtizedekkel bukkannak fel mások használatában.6

Kazinczy a felvilágosodás fogalmát 1776-ban írja le első ízben magyarul, a „ Világosság" - kifejezés formájában, amikor Bessenyei munkáját fordítja, s ezzel akarva-akaratlan „szakkifejezést" alkot. 7 A felvilágosodást nála tehát ez a „Világosság" jelenti.

Életrajzából tudjuk, hogy a Bibliával gyermekkorától barátságot kötött, amely a családi együttléteknek, iskolai tanulmányainak, nevezetes, ünnepi alkalmaknak és hétköznapoknak egyaránt állandó kísérője. Ennek ellenére ez a „barátság" akkor nyer igazán tartalmat, amikor - az 1760-as évek végén - Késmárkon német szót tanulva, személyesen kap rá a bibliaolvasásra.8 Lehetett ez csupán egy fellángolás vagy pusztán esztétikai lelkesedés, ifjúkori rajongás - feltételezhetnénk ha nem tudnánk arról, hogy Kazinczy nyelvezetében - ahogy az írásaiban és különösen a levelezésében nyomon követhető - végérvényesen helyet kapnak a biblikus kifejezések, szófordulatok, idézetek. Történhetett ez bibliaolvasás nélkül is - mondhatnánk -, hiszen a

16. század végétől számtalan kiadást megérő, teljes magyar bibliafordítás nyelvfejlődésünkre gyakorolt hatásának éppúgy tulajdoníthatjuk.

A belső történések, szellemi mozzanatok egy ember életében egyébként is nehezen dokumentálhatóak, de ismerünk lelki folyamatokat azonos törvényszerűségekkel, melyek a Bibliát olvasók közös tapasztalatai a világon mindenütt, csaknem 2000 éve. Tudjuk, hogy megtörténhet a Bibliát olvasóval, hogy évekig munkálkodik benne, amit olvasott, vagy olvas, anélkül, hogy észrevenné, s ez a folyamat - ha személyes hittel találkozik - egyszer minőségi változást eredményező, meghatározó élményekben, látásokban, átalakuló értékrendben csúcsosodik ki.

4 Váczy János: Kazinczy Ferenc élete és kora. Bp. 1915. 336.p.

5 Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára.Bp.1902. 377.p.

6 Horváth Ádám 1791., Barczafalvy Szabó Dávid, 1792.

7 Tárnái A.- Csetri L.:Európai kitekintése A magyar kritika évszázadai. Szerk. Sőtér 1.1. Bp. 1981. 251.p.

8 Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Bp. 1956.17.p.

88