Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A szövetség fogalma az Ószövetségben

Börzsönyi József kötelesség. Nem kényszerül arra sem, hogy jelentés-változással szem­besüljön, csupán abban lehet különbség, hogy a kötelezettség kire hárul. Ennek három lehetséges változatát mutatja be. Vállalhat valaki magára kötelezettséget. Ez egyenlő az ígérettétellel. Szép példa erre a Józsué 9 története. Lehetséges azonban az is, hogy valaki egy másikat kötelez valamire, kötelezettséget ró a másikra. Ilyen esetet találunk például az Ez 17,13-ban, ahol a babiloni király ró kötelezettséget a júdeai királyra. A harmadik változat az, amikor kölcsönösen vállalnak a felek kötelezettséget. Ilyen Salamon és Hírám megállapodása, lKir 5,26. Amikor a bérit az Istennel való kapcsolatot jelöli, ott csak válto­zatot tart Kutsch lehetségesnek. Az alany rendszerint Jahve. Az egyik esetben Isten vállal magára kötelezettséget, azaz tesz ígéretet. Ilyen ígéret szól Noénak, az ősatyáknak, vagy Dávidnak. Máskor Isten ró kötelességet az emberre. Ahol erről van szó, párhuzamban állhat a bérit a min-val vagya pfl-al. Kutsch szerint a bérit nem is viszonyt kifejező fogalom, hanem csak kötelességeket jelent. Olykor az nem is kerül említésre, hogy va­laki partner volna ebben a kötelességvállalásban. Józsué ígérete eseté­ben (Józs 24,25) sem nem Istennel köt szövetséget, sem nem a néppel, hanem példa értékű ígéretet tesz, kötelezettséget vállal magára, hogy háza népével együtt az Urat szolgálják. A kapcsolat, a közösség jelleg egészen ki is marad a Kutsch szerinti értelmezésből. Éppen ez a fo­gyatkozása is. 5. Claus Westermann a Gen. 17-et elemzi a bérit jelentését keres­ve. Bár egyetlen fejezet elemzéséből von le következtetéseket, de olyan fejezetről van szó, ahol a fogalom 13-szor fordul elő, mondhat­nánk azt is, hogy a fogalom értelmezése szempontjából kulcsfontos­ságú fejezet. A fejezet három egységből épül fel. Két ígéretet tartalma­zó rész fog közre egy parancsolatot tartalmazó szakaszt, a 9-14. verse­ket. A bérit szó a bevezetőn kívül 3-3-szor található az ígéretet tar­talmazó részekben és 6-szor a parancsolatot leíró részben. Westermann egyetért Jepsennel és Kutsch-sal is abban, hogy a bérit fogalma ígéretet jelent, amit lehet elkötelezettségnek is tekinteni, de a Gén 17. azt bizonyítja, hogy a bérit jelentése ennél tágabb. „Während also in 4a bérit den Akt der Zusicherung oder Versicherung meint, ist in 7a eindeutig mit bérit ein status bezeichnet, der durch diesen Akt hergestellt wird, etwas zwischen Gott und Abraham, zwischen den Nachkommen Abrahams und Gott Bestehendes, die institutio. Dabei verliert bérit nicht seine Grundbedeutung einer bindendes Versicherung, diese Bedeutung aber ist erweitert. Die bindende 58

Next

/
Thumbnails
Contents