Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A szövetség fogalma az Ószövetségben

A SZÖVETSÉG FOGALMA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN

fellowship wit each other." (Köhler, Ludwig: Problems in the Study of the Language of the Old Testament. J.S.S. 1956. 6 - 7. pp.) A bent tehát olyan közös étkezés, amely az együtt étkezők között közösséget teremt. Ebben a megközelítésben az a fogyatékosság, hogy tisztázatlan marad az egy igéből képzett három főnév viszonya egymáshoz és jelentésbeli különbségük.

be./ Ernst Kutsch 1968. július 24-én Würzburgban a 27. német orientalista napon fejtette ki álláspontját a bérit eredetét illetően. (Kutsch, Ernst: Sehen und Bestimmen. Die Etymologie von bérit. 1970. ) Az lSám 17,8-ban található VI3 igeformát veszi alapul. A magyarázók többsége ezt az igeformát VI113 -ra változtatja egy n betoldásával. Kutsch szerint erre a változtatásra nincs szükség. Ebben egyetért Johannes Pedersennel, aki szintén szükségtelennek tartja a változtatást. Az ige jelentését pedig a bérit ismert jelentése felől határozza meg. (Pedersen, Johannes: Der Eid bei den Semiten in seinem Verhältnis zu verwandten Erscheinungen sowie die Stellung des Eides im Islam. 1914. 44 - 46. pp.) Ernst Kutsch fordítva jár el. Az egyedül itt előforduló m3 II. jelentéséből kívánja a bérit értelmét megtalálni. Mivel az ige egyetlen előfordulási helyéről van szó, ő is rokon nyelvek segítségét veszi igénybe. Hivatkozik az akkád baru igére, aminek jelentése „látni". Majd az ige átvitt értelméhez fordul, és az lSám 17,8-ban ezt az értelmet javasolja: „kinézni", „kiszemelni", „kiválasztani". Javaslata mellett gazdag bizonyító anyagot sorakoztat fel, de ezzel sem tud mindenkit meggyőzni állítása felől.

c./ Gillis Gerleman 1978-ban az Institutum Judaicum Delitzschianum intézetében, Münsterben tartott előadást a bérit eredetéről. (Gerleman, Gillis: Die „Besonderheit". Untersuchungen zu bérit im Alten Testament. In Studien zur alttestamentlichen Theologie 1980.) Ő is az igei gyökből indult ki, de annak másik változatából, a m3 formából. A főnévi forma rövid alakja a “13. Ennek az Ószövetségben négy jelentésével is találkozunk. 1. fiú, 2. tiszta, 3. gabona,

4. szabad mező. Az igei gyök jelentése is kétféle lehet: 1. elkülönít, 2. élesít, élez. Tüzetes vizsgálattal kísérletet tesz arra, hogy ezeket az eltérő jelentéseket egy közös nevezőre hozza, egy alapjelentésből ágaztassa el. Alapjelentésül az „elkülönít"-et jelöli meg. így a gyökhöz kapcsolódó másik képzésű főnév, a hosszabb formájú bérit ezzel a jelentéssel függ össze. „Különleges"-t, „elkülönített"-et, „kivételes"- t jelent. A korábbi levezetésekkel kapcsolatban az a véleménye, hogy azokat előzetes teológiai felfogás határozta meg. A maga felfogását előítélet-mentesnek tartja, és egyben az etimológiai zűrzavar lezárá55