Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A szövetség fogalma az Ószövetségben
Börzsönyi József nem a birit elöljáró jelenti a szövetséget. Ernst Kutsch ezért javasolja, hogy inkább a Mari-szövegben szereplő birit és a héber "pz között kell kapcsolatot keresni. (Kutsch, Ernst: IT’“13 . bérit Verpflichtung. Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament. Bandi. 1971. 340. colom.) Moshe Weinfeld a IT”13 és a HS összekapcsolását tautológiának tarja. Ez a levezetés sem bizonyul tehát helytállónak. 2. Többen választották az eredetkeresésben azt az utat, hogy valamelyik héber szó származékaként fogják fel a héber bérit szót. Erre több lehetőség is kínálkozik. Ez esetben a képzés módját kell világossá tenni és az eredeti jelentést meghatározni. a. / Elvileg lehetne a HÍZ gyök qitil alakjára gondolni más igéből képzett főnevek mintájára. Például a ^CZ igéből a z'CZ főnév. Ezen az úton azonban azért nem juthatunk tovább, mert nem ismeretes a mZ gyök jelentése, nem fordul elő sem a héberben, sem a rokon nyelvekben. b. / Ki lehet indulni azonban a mZ iTú igéből. Ebből az IT - végződéssel képezhetünk főnevet, hasonlóan más igékhez, mint például a n"ZZ a “ZZ -ból. A jelentés meghatározásánál több irányba is mehetünk, a kutatás három irányt tárt fel. ba. / Wilhelm Gesenius szótárában 1835-ben a ÍT“IZ igéhez sorolja a bérit főnévi származékot, az ige jelentését pedig így határozza meg: „cecidit, secuit". Ebből a főnév jelentése: „Foedus, ab hostiis dissectis dictum". Hogy a „vágás" miért jelent szövetségkötést, arra magyarázatot két bibliai részlet szolgáltat, a Gén 15-ben leírt szövetségkötés és a Jer 34,18-ban említett gyakorlat. A probléma ennél a levezetésnél az, hogy a héberben a ZHZ gyöknek sehol sincs az a jelentése, hogy „vágni". Az arab bara ige jelentését veszik alapul azok, akik ezt a levezetést fogadják el (Fr. Buhl, E. König és Guthe). így ez a megközelítés még a kölcsön-szavak közé sorolható lenne. bb. / A 2Sám 13,5 és 10. verseiben megtalálható a HÍZ ige hifii és qal igetörzsekben, a jelentése pedig az, hogy „enni". Ebből az igéből a nnz főnév mellett még másik két főnév is képezhető, amelyekkel találkozunk az Ószövetségben, a rPZZ ( 2Sár. 13,5.7.10.) és a mZ (Zsolt 69,22.). A két főnév jelentése eledel. Az nem ismeretes, hogy mi a jelentéskülönbség a kettő között. Ludwig Köhler szerint jelentésük azonos. Köhler szerint a bérit is eredetileg eledelt jelent, a jelentést közelebbről így határozza meg: „It does not mean any food, but that wich if eaten by two people at the same time brings them into 54
