Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A szövetség fogalma az Ószövetségben

A SZÖVETSÉG FOGALMA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN elénk a kort. Fontos ezen irányzat teológia-történeti jelentősége is. Ezt dolgozza fel Czegle Imre tanulmánya (A "szövetség-teológia" jelen­tősége a XVII. század gondolkodásában. Theologiai Szemle. 1976. 1­2. szám 9 -13. pp.) az irányzat viszonyát, kapcsolatát felmutatva más irányzatokkal, például az ortodoxiával szemben, de a foederal- teológia jelentősége áttételesen a következő korszakokban is kimutat­ható a Biblia történeti megközelítésében éppúgy, mint a pietizmus területén. Az ószövetségi bérit vizsgálatánál összekapcsolódik a filológia, a történeti és a teológiai terület. Amint a Bibliában is a nyelv eszközei­vel van szó a történelemhez kapcsolódó teológiai mondanivalóról. Ez a sajátos ötvözet nem nélkülözheti egyik tudományág eszközeit sem, ugyanakkor nem is merülhet ki egyik tudományág eredményeiben sem. A nyelvészeti vizsgálat nem mondhat le a történeti és a teológiai vonatkozásokról. A történeti kutatás nem hagyhatja figyelmen kívül a nyelvészeti és teológiai kötődéseket, és a teológiai megfogalmazásá­ból sem hiányozhat a nyelvészeti és történeti vizsgálat eredménye. Nem pusztán egymásmellettiségről vagy egymásrautaltságról van szó, hanem szerves összetartozásról, sajátos egységről, amelyet ha megbontunk, egyik vagy másik területre leszűkítünk, azzal az egész eltorzulásához jutunk. Ezen egység megőrzésének szükségességét abban is érezzük, hogy egyik terület önálló vizsgálata sem juttat ki­elégítő eredményhez, az együttlátás pedig számos területen hoz fel­becsülhetetlenül hasznos eredményeket. III. A filológiai vizsgálatnak két útját választhatjuk az ószövetségi bérit jelentésének keresésében. Kereshetjük a szó eredetét, ezzel együtt az eredeti jelentést, esetleg ennek a jelentésnek módosulásait, átalakulásait. Többen többféleképpen próbálkoztak ezen az úton járni. Számba vesszük ezeket, és megnézzük, milyen eredményhez lehet jutni ily módon. A másik út a szövegösszefüggésekből, a szóhaszná­latból adódó értelem, esetleg értelem-variációk. Ez esetben is lehetsé­ges az, hogy az eltérő helyzetek, összefüggések módosítanak valami alapjelentést, de az is lehetséges, hogy a jelentés-mező tágabb annál, mint ami egy adott összefüggésben kifejeződik, és másik környezet­ben más jelentés-rész domborodik ki anélkül, hogy ez jelentésválto­zást hozna magával. A kutatás során mindezeket a lehetőségeket ki is használták a kutatók. 51

Next

/
Thumbnails
Contents