Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: A református igehirdetés lényege és legfőbb jellemzői
Kádár Ferenc Barth is elismeri, hogy a prédikáció tartalmát és formáját a gyülekezet valamilyen mértékben meghatározza55. Nem járható viszont az empirikus homiletika útja sem, hiszen ez a hallgatók váradalmaira a kelleténél nagyobb hangsúlyt tesz, mint ahogy az egyik képviselője, Gert Otto körvonalazza: a hallgatókat a maguk speciális tapasztalataival, váradalmaival, élményeivel és adottságaival éppen olyan komolyan kell venni, mint a mondanivalónkat. Nincs mondanivaló hallgató nélkül56. A végletek elkerülése érdekében jó, ha Isten Igéjéből tájékozódunk e téren is. A Szentírásban azt látjuk, hogy a próféták, Jézus Krisztus és az apostolok igehirdetésének mindig konkrét „Sitz im Leben"-je van. Az örökkévaló Ige egy adott korban, adott helyzetre nézve a hallgatóság nyelvén szólalt meg. Keresztelő János példáját hadd hozzam, akinek igehirdetése az Otestamentum és az Újtestamentum találkozási pontján szólal meg: János meghirdeti a megtérés általános parancsát, de amikor a hallgatóság bizonyos rétegei, mint a vámszedők és a katonák, fordulnak hozzá, akkor az Igét rájuk nézve alkalmazza (Lk 3,12kk). De hadd utaljak Pál apostol athéni igehirdetésére (ApCsel 17), amely a gyülekezetszerűség mintapéldája lehet. Az apostol a hallgatóság nyelvén, fogalmai, képei segítségével fejezi ki az Ige igazságát és igényét. E speciális helyzetben másként hirdeti az evangéliumot, de nem „más evangéliumot" hirdet. Istennek célja van az Igével, és ez nem csak annak hirdettetése, hanem a fogadtatása is. A magvető azért vet, hogy legyen termés (Mt 13,lkk). Gyülekezetszerűség nélkül Krisztus prédikálása pusztába kiáltott szó lenne. Az igehirdetés lényege - a Krisztus-hirdetés - ezt a fő jellemvonást sem nélkülözheti. Beszélnünk kell arról is, hogy az igehirdetés két fő jellemvonása, a textusszerűség és a gyülekezetszerűség összetartoznak. Az Ige tovább- adása folyamatának két fázisát képviselik. Említettük már, hogy a II. Helvét Hitvallás mit mond az egyházi szolgák feladatairól57. Hadd idézzük újra, és a végére tegyünk hangsúlyt: „Az egyházi szol55 K. Barth véleményéra Boross G. utal, Homiletika 56.o. vő. még Barth: A jó prédikáció RE 2000/5.293.0. és 299kk. 56 Gert Otto véleményét Boross G. összegzi, Horn. 16. 57 ld. 33. jegyzet 22
