Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Győri István: Szabó Lajos: Utolsó szalmaszál
Könyvismertetés Szabó Lajos: Utolsó szalmaszál Kiadta a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség és a Kazinczy Ferenc Társaság Felelős kiadó: Várszegi Asztrik és Fehér József Megjelent: B/5 formában 352 oldalon A szerzőt ezen a helyen nem kell külön bemutatni. Akik személyesen nem is ismerték, azok is rendszeresen találkoztak írásaival az elmúlt évtizedekben. Különösen sokat írt a Kálvin Kalendáriumban. Ezek az írások mindig történelmi, főleg egyháztörténeti témákat dolgoztak fel, de olyan stílusban, hogy az közérthető legyen, olvasmányos és gyönyörködtető. Soha nem hiányzott ezekből az írásokból a református hagyomány megbecsülése, a személyes hitvallás, Isten gondviselésének felismerése, az építő jelleg, a kitartásra, a hűségre való biztatás. Szabó Lajos persze sokkal több volt ennél. Annak a tiszteletes és tudós prédikátor típusnak egyik utolsó nagy képviselője volt egyházunkban, amelyik félős, hogy egyre inkább kikopik közülünk. A taktaszadai gyülekezet közel fél évszázadig hűséges lelkipásztoraként sokaknak személyes példát adott a hűségben és a kitartásban. Nem önmagában az volt a hűség példája, hogy ennyi időt töltött egy szolgálati helyen, hanem az, hogy nem adta fel elveit, meggyőződését. Képessége és képesítése feljogosította volna, hogy más, nagyobb szolgálatokat, közegyházi szerepeket vállaljon. Ennek azonban az lett volna az ára, hogy engednie kellett volna meggyőződéséből. Inkább megmaradt falusi lelkésznek, de nem adta fel családi örökségként kapott és az ébredésben személyes meggyőződésévé vált személyes hitét, magyarságát, a kisemberekkel való együttérzését, az elnyomottak pártolását, függetlenül attól, hogy éppen ki az elnyomó. Lelkészi szolgálata mellett jelentős tudományos tevékenysége is. Több egyháztörténeti témájú munkája mellett-jelentős gyűjtőmunkát végzett az egyházi folklór, az egyházi néprajz területén is. Élete alkonyán megadatott neki, hogy újra taníthasson még néhány évet a mindig szeretett pataki Teológián, ahol a megszüntetés előtti utolsó tan183
