Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - MÚLTUNK - Győri István: Akadémiánk végnapjai - ötven éve történt... III.
Győri István sát, hogy az alapanyagok egy részét a lelkészek természetben maguk hozták: fejenként fél kg zsírt, fél kg cukrot, 5 kg kenyeret, 2 kg nulláslisztet.7 A lelkésztovábbképzőnek volt egy érdekes eseménye. Az egyik résztvevő, Szabó Dániel hejőcsabai lelkipásztor javasolta, hogy a Tanácsterembe8 a donátorok képei sorába készüljön egy olyan kép is, amely egy munkásembert ábrázol. A kar ezt a javaslatot jóváhagyta és Szabó Dánielt kérte, hogy készíttesse el a képet, azzal a megjegyzéssel, hogy jobb lenne, ha a kép egy parasztcsaládot ábrázolna. A kántorképzőre olyan sokan jelentkeztek, összesen 120-an, hogy csak két csoportban tudták megszervezni. Ezeken nemcsak egyházzenei ismereteket tanítottak, hanem nagyon alapos bibliaiskola és gyülekezeti vezetőképzés is része volt a háromhetes tanfolyamoknak. A kántorképzéshez kapcsolódóan elhatározták, hogy a Tanítóképzőben az államosítás folytán feleslegessé vált és lebontásra kerülő orgonát a teológia egyik előadójában fogják a szükséges átalakításokkal újra felépíteni.9 Sajnos ezt a tervet már nem tudták megvalósítani. Az Akadémia megszüntetése után a Kollégium Igazgatósága a képző lebontott orgonáját a Miskolc-martintelepi gyülekezetnek ajánlotta fel.10 Az évenkénti lelkésztovábbképzőn túl is foglalkozott a kar a teológiai tudományok művelésének kérdéseivel. Belső ösztöndíjat hoztak létre, hogy azok a továbbtanulni szándékozó fiatal lelkészek, akik a politikai változások miatt már nem juthattak ki nyugati teológiákra, Sárospatakon tanulhassanak tovább. Erre külön lakószobát és egy pénzügyi alapot hoztak létre. Makkai László a lelkészkörök számára készített tudományos programot és szakterületekre lebontott munkatervet. Újszászy Kálmánt megbízták, hogy a korábban működött faluszemináriumi népművelő vándorkönyvtár mintájára teológiai ván7 Jegyzőkönyv, 1951. jan. 10. 8 Az akkori Tanácsterem az első emeleten volt a főporta felett. Ma teológiai előadóterem. Több történelmi eseményről nevezetes. Eredetileg az ifjúsági kaszinó működött benne, itt fogadta az ifjúság annak idején Petőfit. Később Tanácsterem volt a neve, ülésteremnek, díszteremnek használták, a történeti reliquiákat is itt őrizték. Itt fogadta a Kollégium vezetősége Rákosi Mátyást 1948-ban. 9 Jegyzőkönyv, 1951. febr. 27. 10 Jegyzőkönyv, 1951. aug. 15 156
