Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - MÚLTUNK - Ágoston I. György: Szabó Lajos és a református teológiai örökség

Szabó Lajos és a református teológiai örökség

Az Utolsó szalmaszálban azt írja: „Hívő lettem és maradok szívem utolsó dobbanásáig."5

így formálódott egyénisége, történelmi kálvinizmusa az ébredési vonallal párosulva missziói jellegűvé és népi irányultságúvá.

Református örökségként jelentkezett nála erőteljes szociális érzékenysége. Jól megtanulta, mit jelentett Kálvin a magyarságnak a puritanizmusban és az antimammonizmusban, mert, amint Ravasz László írja : „...kálvinista talajon a szociális mozgalom hivatott vezérei éppen az egyház leghűbb fiai, sőt, papjai közül kerülnek ki."6

Szabó Lajos szülőföldjén, Gömörben látva a lakosság sanyarú élet- körülményeit, később megismerve a bodrogközi települések elmaradottságát és elhagyatottságát, emelte fel szavát mellettük és fogalmazta írásait sorsuk jobbra fordítása érdekében. Nem ment el szó nélkül más szociális hiányosságok mellett sem. A lelkésztársak gondját szóvá tette. Kemény hangú cikket írt a segédlelkészek fizetésének 45- ről először 35-re, majd 28 Pengőre való csökkentése miatt. Papi dolgozatának címe: Szociális kérdés a magyar református igehirdetésben.7

Református teológiai örökségként jelentkezett Szabó Lajos szolgálatában a kálvini hitigazságok védelme. A Bodrogközben elszaporodó, egyházromboló szekták - úgy, mint a Jehovisták, a ricsei millenisták, az ibrányi Kató-féle és egyéb rajongók - munkájának a megállítására nevezte ki a kerület püspöke Szabó Lajost missziós állásra Vajdácska, Karcsa, Karos és még 12 település gyülekezeteibe. Munkája nyomán megállt a szektások előretörése. Újra tömegek jöttek a református istentiszteletekre. Lelki ébredés támadt a gyülekezetekben.8 „A Lélek ihlette meg szívemet és számat - vallja életrajzában - forró áhíta- túak voltak imáink, a Lélek kívánatossá tette számukra a bibliamagyarázatot.9

Missziói indíttatástól áthatva készítette ebben a témában doktori disszertációját. Címe: Czelder Márton működése a moldva-oláhországi első magyar református misszióban. (Debrecen, 1940.) Továbbá magántanári diplomadolgozatát: : Magyar református templomok külföldön a XIX. században - címmel.

5 Szabó 2000. 43.p.

6 Ravasz László : Látások könyve. Kolozsvár, 1917. 26.p.

7 Szabó 2000. 52.p.

8 U.o. 55-56.p.

9 U.o. 59.p.

137