Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Novák István: Egyházfegyelem

Egyházfegyelem ezt a világot, ezt a népet is, ezeket az embereket is szereti."22 A véle­ménynyilvánítás kettős magatartásban mutatkozhat meg: a türelem szélesre tárt gesztusaiban és határozott egyértelműségében. A türelem módjára és mértékére ismét csak Jézus személyisége és gesztusai adhatnak példát. Annak központi felismerése, hogy Isten létére eltűrte és elviselte környezetének minden gyarlóságát, bűnét és földhözragadt eszmeiségét. Az egyértelműségnek viszont azt kell je­lentenie, hogy az egyház határozott és olyan nézetet képvisel, amely mögött - bármilyen kockázat és fenyegetettség ellenére is - a fedezetet Krisztus és az evangélium szolgáltatja. 3. A már felsorolt tényezők mellett az egyház másságát maga az igehirdetés is felragyogtathatja. Elsőrenden akkor, ha az igehirdető mondanivalója pozitív jellegű, ami annyit jelent, hogy a szavakban Krisztus személyisége félreérthetetlenül jelen van. Ha az igehirdető ajkáról az evangélium szól és nem más. Mert csak ez lehet az a krisz­tusi attitűd, amely kétezer esztendő távlatából híven idézheti a Meg­váltó beszédét, és mert csak így formálódhat ki a minduntalan feltett krisztusi kérdés: „hiszed-e" vagy „hiszel-e?" Negatív viszont az igehirdetés, ha Krisztus alakja csak homályosan, alig láthatóan, vagy egyáltalában nincs jelen a mégoly szépen meg­formált szavakban és gondolatokban. Ha alakját politika, egyfajta közérdek, kultúra, esetleg filozófia fedi el a hallgatóság elől. Mert ha az igehirdetésben „nem az isteni gondolat jelenik meg emberi szavak­ban, népbutítás folyik, semmi más. Ha nálunk az igazi Ige nem szólítja meg az igazi embert... a pokol előszobája lett az Isten házának neve­zett hely."23 b./ A felülről és belülről irányított ember A társadalomban, így az egyháztársadalomban élő ember a saját viselkedését, embertársaihoz igazodó magatartását valamiféle irányí­tottságtól függően alakítja. Mindenkiben munkálkodik - több­kevesebb intenzitással, több-kevesebb motivációval - egyfajta meggyőződés, amelyet a társas érintkezés megformálásánál követ, 22 Bölcskei Gusztáv dr.: Népegyház és/vagy hitvalló egyház. Reformátusok Lapja 1995/44. sz. 23 Hegedűs Lóránt dr.: Templom és társadalom. Confessio 1995/3. 62-63. old. 113

Next

/
Thumbnails
Contents