Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete
Dr. Börzsönyi József végén azt állapítja meg, hogy ez az asszír kölcsönzés sem bizonyítható, s azt javasolja, hogy elégedjünk meg azzal, hogy a bérit egy nagyon régi héber szó, amelynek a jelentése „kötelék, bilincs, szövetség”. A bérit itt tárgyalt eredetére, ha nem is bizonyítékokat, de több alátámasztó érvet sorakoztat fel Moshe Weinfeld4. Megemlíti, hogy az akkád is és a hettiták is olyan szavakat használtak a szerződések, szövetségek jelölésére, amelyek tulajdonképpen köteléket, bilincset jelentenek. Az akkád riksu és a hettita ishiul is köteléket jelent. Bizonyos mértékig még a német Bund-ban is ez tükröződik. A szövetségre használatos görög kifejezések: auvöijKt], áppovía, <TuvOr|CTÍa, crovr|poCTÚvr| is összetartozást, összekötöttséget fejeznek ki. Ha a berit-et a „kötelék” eredeti jelentésből vezetjük le, akkor az magyarázatot szolgáltat arra is, hogy miért lehet megerősítésről, megszilárdításról szólni a berit-te\ kapcsolatban, vagy a szerződések esetén a szerződés érvényességéről, megbízhatóságáról. Az akkádban pl. ilyen kifejezések vannak: dunnunu riksate = a kötelet erőssé tenni = szerződést érvényessé tenni, riksu dannu = erős kötél = érvényes, megbízható szerződés. Jellemző az is, hogy a görög kifejezés egy szerződés felbontására a A.úeiv igével áll, amely ismét csak a kötelék feloldására, megoldására utal. Az érvelések sorába még az ugaritit is be lehet vonni.5 Az ugariti a szerződések jelölésére a msmt szót használja. M. Weippert ezt a smd = kötni, megkötni igéből vezeti le, ahogyan az akkádban a riksu szót a rakasu = kötni ige származékaként foghatjuk fel. Milyen kifogások merülnek fel azzal szemben, hogy a berit-et az ak- kádból, vagy az asszírból átvett szónak tartsuk? A Qatna-i szövegeket J. A. Soggin, a holland származású valdens professzor vetette behatóbb vizsgálat alá.6 Megállapítja, hogy a problémákat már igen jól érzékelte a szövegeket publikáló J. Bottero. A szövegek fordítására nem is vállalkozik a meglévő nehézségek miatt. Utal Bottero arra is, hogy a kérdéses kifejezés előfordul egy jóval korábbi szövegben is, a Mari-i Saal 110-es szövegben olyan összefüggésben, ahol egy sor személynek aranyat és ezüstöt osztanak ki. Albright úgy magyarázza, hogy a szövegekben olyanokról van szó, akik szolgálatra kötelezettek, vagy magukat kötelezték el szolgálattételre. Az első szöveg tartalmazza a neveket, a második a fizetség kiszolgáltatását. A Mari-i szöveg hasonló helyzetben levők fizetségének a kiszolgáltatásáról szól. Ilyen összefüggésben fordul elő a szövetség-fogalom ragozott formája, és a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodást jelöli. Mivel Albright ezt a kifejezést összekapcsolja a m3 n~Ű kifejezéssel, ez volna akkor a legkorábbi előfordulási helye, amely visszanyúlik az ószövetségi szövegeket megelőző korra. Összefüggésbeli párhuzamát látja Soggin a 2Kir 11,4-ben, ahol a főpap 4 Weinfeld, Moshe : m3 . Theologisches Wörterbuch zum Alten Testament. Stuttgart - Berlin - Köln - Mainz. 1973. 783-784. colom. 5 Loretz, O.: i.m. 6 Soggin, J.A.: Akkadisch TAR BERITI und hebräisch m3 m3. Vetus Testamentum. 1968. 210-215. pp. 8
