Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Győri István: Akadémiánk végnapjai - ötven éve történt

Akadémiánk végnapjai - ötven éve történt

rülményekből adódott: „a teológusok egységes kötelező fürdésének beosztása régi kórházi épület fürdőjében.”10 11 Ebben az időben a teológiai internátusbán csak mosdókagylók voltak, kádfürdő és zuhanyozó csak a régi kórház épületében volt.

Ettől az évtől az 1928 óta működő teológiai tanári bibliaóra is kibővült. Eredetileg ezeket az alkalmakat Mátyás Ernő kezdeményezésére azért hozták létre, hogy a teológiai tanárok kötetlenebb formában is együtt legyenek az ige mellett, az egymással való közösséget is gyakorolják. Az alkalmak havonta egyszer egy-egy tanárcsaládnál voltak. Ettől az évtől kezdve a „lel- készjellegű tanárok ige- és imaközössége” olyan formában bővült, hogy meghívtak minden pataki, lelkészi képesítésű lakost. Az alkalmak azonban továbbra is sorban a teológiai tanárok lakásán voltak. A Kar kívánatosnak tartotta ezzel kapcsolatosan, „hogy az ige- és imaközösség után következő beszélgetési anyag valamilyen formájú szabályozást nyerjen, hogy ez is alkalmat nyújtson atheológiai elmélyedésre.”11

Az Egyí kerülettel egyetértésben a Teológia belföldi ösztöndíj lehetőséget hozott Kire Sárospatakon. Az ösztöndíjat az Egyházkerület lelkészei, segédlelkészei, vallásoktató lelkészei pályázattal nyerhették el. Az egyházkerület biztosította az ösztöndíjas konviktusi ellátását, a teológia erre a célra egy studírozó vendégszobát rendezett be. Ez az ösztöndíj elsősorban az egyéni kutatás, tanulmányi munka, könyvtárhasználat kereteit teremtette meg, és a határok lezárása miatt szinte lehetetlenné vált nyugati ösztöndíjas utakat igyekezett részben pótolni.12

Ettől az évtől indult be a külmissziói szeminárium, ahol az érdeklődő hallgatók a külmisszió híreiről, kérdéseiről tájékozódhattak. Minden tanár vállalta, hogy egy-egy témakörben felkészül.13

A tervek, a fejlesztések azt mutatták, hogy az intézmény él és fejlődik. Ugyanakkor folyamatosan jelentkeztek az anyagi gondok is.

Az Akadémia még 1948-ban összesen 65.000 forint összegben kölcsönt vett fel a Konventtől, ezeket azonban nem tudta visszafizetni. A kölcsönökből a györgytarlói gyümölcsös és sertéshizlaló fejlesztését, modernizálását oldották meg. Ezeket az ingatlanokat közben államosították, így a befektetett pénz is elveszett. A Konvent többször sürgette a kölcsönök visszafizetését, az Akadémia azonban nem tudta ezeket rendezni és a kölcsöntartozás elengedését kérte.14

A tápintézet működtetése egyre nehezebbé vált. A rászoruló teológusok sem kaphatták meg kedvezményeiket, mert nem volt meg rá a segélyalapból a fedezet. Ezen kívül a teológusoknak is meghatározott mennyiségű

10 Jegyzőkönyv, 1949. aug. 29.

11 Jegyzőkönyv, 1949. aug. 29.

12 Jegyzőkönyv, 1949. szept. 29.

13 Jegyzőkönyv, 1949. okt. 3.

14 Jegyzőkönyv, 1949. aug. 2..

97