Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Frank Sawyer: A filozófia az első princípiumok nyomában (Ford.: Füsti-Molnár Szilveszter)
A FILOZÓFIA AZ ELSŐ PRINCÍPIUMOK NYOMÁBAN értelem, sőt a szív és az akarat börtönévé. Minél inkább megpróbáljuk azonban a figyelmünk központjában tartani a keresztyén álláspontunkat, annál inkább szisztematikusan fogunk gondolkodni arról, milyen kapcsolatban áll a hitünk az értelmünkkel. Próbára fog tenni bennünket az értelmünk megújításának igénye. (Róma 12: 2) Hogyan találkozhat tehát a filozófia a teológiával akkor, amikor a legmélyebb elkötelezettségünkről, az élet igaz értelmezéséről, a dolgokról alkotott nézetünkről beszélünk? Akkor létesíthetnek kapcsolatot, amikor fontosnak tartjuk az életünk, gondolataink és cselekedeteink koherenciáját, továbbá, amikor a teológia és a filozófia ráébred arra, hogy vannak közös hasonló kérdések, melyek mindkettőt foglalkoztatják: Mit tudhatok? Mit kell tennem? Miben reménykedhetem? Kálvin János Érdemes szót ejteni arról, hogy Kálvin az Institúció elején az istenismeret fontosságát hangsúlyozta az emberi cselekedetek megértése tekintetében.13 Azt mondja, nem ismerhetjük meg Istent önmagunk ismerete nélkül. Önismeretünk ébreszt rá arra, hogy nincs igazi bölcsességünk, hogy tudatlanok, törékenyek és bűnösök vagyunk, ezért keresnünk kell Isten bölcsességét és erejét. Kálvin szerint Isten igaz ismerete azt jelenti, hogy hiszünk, bízunk Istenben és hódolunk Neki. Megvan bennünk a hajlandóság, hogy imádjuk Istent, létünk vallásos gyökerét azonban eltorzította a bűn, a büszkeség, és babona. Annak ellenére, hogy Isten dicsősége minden dolgában nyilvánvaló, hajlamosak vagyunk Istent a magunk elképzelése szerint formálni. Akkor kerülhetjük el ezt, ha keressük az Isten szavaiban rejlő bölcsességet a Szentlélek segítségével. Kálvin azt mondja, a bűn megrontotta az “egész embert”: A bűn nem csupán a szívünket, hanem az érzéseinket és értelmünket is megtámadta. Amikor a filozófusok a hitüket az emberi megértésbe helyezik, nem veszik észre, hogy ez az archimédeszi pont nem elegendő ahhoz, hogy eljussanak az Isten igéjében rejlő teljes bölcsességre. Én arché én logos János evangéliuma elején találunk utalást a logos-ra. Ez visszautalás a Genezis 1- re: “Kezdetben...” Amit azonban János mond, “Kezdetben volt az Ige”14olyan, mintha görög filozófiai megállapítás lenne. A görög filozófiában a logos jelentése első princípium, utasító szó, parancs, rendszer, mely a nous-ból ered. A görög filozófusok a kozmosz természetes törvényeit igyekeztek megtalálni, ez alapján tehát a logos lehet racionális alap vagy norma. Amikor a 13 John Calvin, Institutes of the Christian Religion (Philadelphia: Westminster Press, 1965), 1. könyv: The Knowledge of God the Creator 14 Gerhard Kittel & G. Friedrich, Theological Dictionary of the New Testament (Grand Rapids: Eerdmans). Lásd a sophia-ról, logos-ról, aletheia-ról és charitas-ról szóló cikkeket. 85
