Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
HÚSVÉT - ÉS NAPTÁRKÉRDÉS Már az egyház kezdetén meggyökerezett Egyiptomban az a szokás /II. sz./, hogy a helyi egyházak kölcsönösen értesítsék levél által egymást a húsvét idejéről. A II. században az egyiptomi egyház megbízta az alexandriai püspököt, hogy ismertesse minden évben az egyiptomi egyházakkal a húsvétünneplés időpontját. Később az elsőségnek örvendő egyházak feladatává vált, hogy tudassák a fennhatóságuk alatt álló egyházakkal a húsvétünneplés időpontját. Az alexandriai egyháznak a húsvét számításában a niceai határozat kitételeihez kellett alkalmazkodnia. Ez a határozat véglegesnek és tökéletesnek bizonyult, azonban a keresztyén húsvét zsidó páskaünneppel való egybeesése és főleg a keresztyénség csillagászati ismeretének hiányosságai és pontatlanságai újabb akadálynak bizonyultak. E nehézségek és akadályok megoldása egyszerű lett volna, ha teljesíteni hagyták volna az alexandriai egyházra bízott feladatot. A római egyház azonban továbbra is megtartotta a régi napéjegyenlőség számítási módszerét, és a tavaszi napéjegyenlőséget március 21. helyett március 18-ra tette. A niceai zsinat, amikor az alexandriai egyházra bízta a húsvét időpontjának a kiszámítását és a keresztyén világgal való értesítését, újabb bonyodalmak elé állította az egység megvalósulását. A római püspökök és az egyház ebben a kérdésben is magának akarta kisajátítani az elsőséget. Az alexandriai egyház sokszor volt kénytelen engedni az egység érdekében a hibás, 48 éves ciklust alkalmazó római húsvét- számításnak. Azonban az alexandriai fejlettebb csillagászati tudomány oda vezetett, hogy azok az egyházak, amelyek a rómaiaktól és alexandriaiaktól eltérő húsvétszámítási módszert és évkört használták, az alexandriait fogadták el. A római húsvétszámítás pontatlanságát bizonyítja az a tény is, hogy a római pápa kénytelen volt véleményt kérni ebben a kérdésben sokszor kívülről, és néha a keletiektől is. Róma sohasem ismerte el az alexandriai számítást, mert a keresztyénség szemében az volt az első és nagyobb egyház, amely a húsvét időpontját kihirdette. Tehát ez nem maradt egy egyszerű kronológiai kérdés, hanem Hatalmi és hierarchiai harccá vált. A húsvétkérdés megoldásának a nehézségei és sokszor lehetetlensége minden feltételezés szerint ebben a hatalmi vágyban gyökerezik. Az alexandriai egyház ebben a helyzetben azt hangoztatta, hogy a húsvétszámítást és kihirdetését zsinati megbízásból, felhatalmazásból teszi, és az ő tevékenysége nem az elsőségért vívott harc, hanem testvéri szolgálat. Alexandria nem fogadta el mindig a római húsvétszámítást azért, mert a rómaiak korábbi napéjegyenlőségi időpontot használtak, március 18-át, sőt március 25-ét is. Más adatok szerint a napéjegyenlőség március 16-a és 25-e között változott.27 A szardikai zsinaton /343/ végül is sikerült kompromisszumot kötni Alexandria és Róma püspökei között, és 50 évre szóló húsvétünneplési nagy 27Popescu N. Teodor: Problema stabilirii datei Pastilor, Ortodoxia 1964. nr. 3. 334-444. pp. 69
