Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Victor István: Oktass, hogy éljek!
Victor István Bizony minden missziói munka közben, még inkább annak eredményeit látva, őrizkednünk kell minden dicsekedéstől, mert alkalmatlanságunk és engedetlenségeink ellenére áldja meg az Isten az Ő Igéjét, amit mindig méltatlanul hirdetünk. Jó minden keresztyén bizonyságtételben legalább valamennyi helyet adni annak, amit az Úr a megszabadított gadarai megszállottra így bízott: “jelentsd meg nekik..., hogy mint könyörült rajtad.” Hogy tulajdonképpen mit várt Ruth az Úrtól, nem is ő fogalmazta meg, hanem Boáz ebben: “szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél”. Nyilván hallotta Naómiéktól, hogy Izraelnek olyan Istene van, akitől nem rettegni kell, hanem akiben bízni lehet. Aki oltalom, mint a kotlós a csibéinek. Ez az ember általános vágya, a félelem nélküli élet, a beilleszkedés egy jóakaratú hatalom világába. És éppen ezt hirdeti az Evangélium. Isten megváltó szeretete kiűzi az ember szívéből a félelmet, még az O igaz ítéletétől való félelmet is, teljes oltalmat ad életben, halálban. Ebbe az oltalomba hívogatta az Úr Jézus Jeruzsálemet - hiába, annak vesztére, és ezt kapják meg mindazok, akik hisznek Őbenne. III. Hát ennek az oltalomnak a kívánása teljesedett be Ruth életében. A “teljes jutalom” messze túl a kalászokon és a férjhez menésen, az a kapcsolat volt, amibe belekerült, mint Dávid király dédanyja és Jézus Krisztus egyik ősanyja (a két másik pogány asszonnyal, Támárral és Ráhábbal együtt). A nagyszerű megoldás, amit életében átélt, csak kis előleg volt ahhoz a teljességhez képest, ahogy Isten hatalmas üdvtervébe került bele, mint haszonélvező is, de mint áldott eszköz is. Sok áldással gazdagítja Isten életünket, intsük is lelkünket a 103. zsoltárral, hogy “el ne feledkezzék azokról”. De áldások között - vagy nélkül, mindig döntő az “egyetlenegy vigasztalás”, amit Isten a Krisztusban adott nekünk. Aki belekerült az O üdvözítő munkájába, bátran várhatja az Ő ráadás ajándékait, de élhet hálás megelégedésben a legszorosabb helyzetekben is. Végül térjünk már rá ajutalom szóra. Bibliaolvasó embernek, különösen az Újszövetség ismeretében visszásán hangzik ez. Hiszen csak kegyelemből szeret Isten, kegyelemből van bűneink bocsánata, örök életünk, minden áldás. Mit keres itt ez a szó? Ruth nem valamilyen erkölcsi teljesítménnyel “érdemelte ki” ezt. Az ő Isten-keresésére adott válasz ez. Ahogy a Zsid 11,6-ban mondja, Ő “megjutalmazza azokat, akik Őt keresik”. Azt a vágyakozást, amit nyilván Ő maga oltott az Ő választottainak szívébe. Keresztyének, ettől a “teljes jutalomtól” most már senki sem foszthat meg titeket! 6
