Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
Tanászi Árpád A holdtölte A Hold fényváltozásai az égitestnek a Föld körüli keringésétől függenek. A Hold keringésének síkja csak két pontban metszi a Föld Nap körüli keringésének síkját, általában 5 fokos szöget zár be. Amikor pályája során a Nap és a Föld közé kerül, csak a Nap felé eső oldala van megvilágítva, a Föld felé néző oldala sötét.Ez a coniunctio az újhold időpontja. /Az ókori népek általában az újhold első láthatóságának idejét tekintették á holdhónap kezdetének, nem pedig a csillagászati értelemben vett Hold-újulást, amikor a Hold láthatatlan./ Ettől kezdve a Hold a Naptól megvilágított felének egyre nagyobb része lesz látható /növekvő Hold/, míg végül a pálya másik felén éppen szembe kerül a nappal /oppozitio/, és - ha történetesen nem esik rá a Föld árnyéka - a megvilágított rész kör alakban látható. A Holdnak e kör alakban való megjelenése a holdtölte. Ettől kezdve a Hold megvilágított része ismét kisebbedik, végül teljesen eltűnik, ezután pedig az újhold ismét megjelenik.23 A vasárnap A zsidóknál és az első század keresztyénéinél, a bibliai eredetű hét /lásd a teremtés történetet/ első napja a vasárnap. A keresztyén világban a vasárnap ünneppé válik, Krisztus feltámadásának napjává. Ezt legjobban a vasárnap orosz megnevezése /voszkreszennyije = feltámadás napja/ fejezi ki. Később a hét utolsó napjává válik. Nagy Konstantin 321-ben ünnep - és pihenőnappá nyilvánította. Az ő idejében a vasárnap elnevezése dies solaris, később pedig dies dominica. A napot, a Föld tengely körüli mozgása eredményezi. A Föld 24 óra alatt 360 fokot ír le. A Nap pályájának megfigyelése esetén két egymást követő delelése /kulmináció/ közötti idő a nap hossza, 24 óra.24 A Julianus-féle naptár Nem utolsósorban beszélnünk kell a naptárról - mely nélkül a húsvét ünneplésének a pontos időpontját lehetetlen megállapítani -, jelen esetben a Julianus-féle naptárról, mint a keresztyénség naptáráról. A naptár-kérdés nemcsak a tudományra vonatkozó kérdés, hanem vallási kérdés is, mivel a mozgó és álló ünnepekhez van kötve. Annak ellenére, hogy az idő alapjában véve oszthatatlan metafizikai absztrakció, vagyis az ember úgy érezte és érzi, hogy tisztáznia és mérnie kell azt, vagyis felosztja az időt egymást követő momentumok sorozatára. Az 23 Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás Budapest, 1983. 22. p. 24 Hahn István: i. m. 15. p. 66
