Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
Tanúsai A.rpád Húsvét- és naptárkérdés / I. RÉSZ/- I-VI. század Bevezetés Az idő, mint negyedik dimenzió, merőben meghatározta az egyes emberek és közösségek életritmusát. Isten a teremtéskor az embert nem csupán térben, hanem időben is elhelyezte. Az akkori időkategóriának és keretnek teljesen más töltete volt. Ezt talán a következőképpen lehet meghatározni: Isten az embert egy végtelenített időben helyezte el. Ennek a végtelenített időnek csupán a ritmusát határozta meg /I..Mózes 1,14-15./. Annak ellenére, hogy Isten az időt is jónak teremtette a bűneset után a bűn által megromlott időfogalom is megváltozott. Az idő mintegy korláttá minősült. Ezen állításnak legnyilvánvalóbb igazolása I. Mózes 3,22-24. és I. Mózes 3,19. Mindezek után az idő függvényében az ember számára nem a „mi”, hanem a „mikor” vált fontossá. Nem az izgatta igazán és elsősorban az embert, hogy mi történik az időben, hanem az, hogy mikor történik. Mikor legmegfelelőbb az idő a vetésre, az aratásra, vadászatra, mikor következik be az ünnep. Ennek következtében az ember sokféleképpen felkészül a jövőbeni lehetőségekre és eseményekre. Ez az oka annak, hogy az időt részekre bontotta, mérte és méri, előre számította és számítja. Az ember olyan természeti jelenségeket keresett, mely ismétlődő, számlálható, folyamatos és mérhető. E kritériumokat az égitestek mozgása biztosította. Másrészt nagyon sok nép /babilóniaiak, kínaiak, maják, asztékok/ a fényes égitesteket „... istenként vagy isteni kinyilatkoztatás hírnökeként tisztelték,...”1 Bár meddő harc folyik mindmáig az idő és az ember között, mégis csodálatos ennek a harcnak az eredménye. Vizsgálva az időszámítás fejlődését, rádöbbenünk arra, hogy az organikus kapcsolatban áll az ünnepek időpontjának a meghatározásával. A keresztyén egyházban a naptár fejlődését egy alapvetően fontos és ún. szüntelenül mozgó ünnep, a húsvét határozta meg. Dolgozatomban a teljesség igénye nélkül a húsvét időpontjának alakulását, az ezzel kapcsolatos vitákat, a naptár fejlődését, valamint a húsvét és naptár közötti kapcsolatot vázolom fel. * 'Balázs Béla - Fényes Imre - Géczy Barnabás - Horváth József: MI AZ IDŐ? Budapest, 1980. 7. p. 55
