Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia
Történelem és kronológia ból tartalmaznak cserépedényeket, abból a korból valók, amikor Egyiptomban III. Amenhoteptől Haremhabig hatalmon lévő fáraók uralkodtak. A KB II.B-ből származó régészeti leletek pedig a 19. dinasztia korából valók. Lehetséges, hogy a 18. dinasztia utolsó uralkodójának, Haremhab uralkodásának a végső szakaszát is ehhez a réteghez kell besorolni. Már említettük, hogy a 2Kir 9,15 szerint Salamon Jeruzsálem mellett megépítette Megiddót, Hácórt és Gézért. Kétségtelen, hogy e három város közül Megiddó volt Salamonnak a legfontosabb. Az új kronológia szerint a Salamon korából származó leleteket a KB II.A-ban és a KB II.B-ben kell keresni, közelebbről a VIII. és a VII.B sztrátumokban. Már volt szó a korai vaskorszaki Megiddó szegénységéről, most lássunk valamit a város gazdagságából is, a VIII. és a VII.B rétegek leletei alapján: Palota a késői bronzkorból (VIII. sztrátum). A palotát a VII.B sztrátumban is használták. Az épület 50 méter hosszú, a falai 2 méter szélesek, ill. vastagságúak. A látogatót felvonulási út vezeti a nagy, kövezett belső udvarba, amit három oldalról vesznek körül a palota épületei. A legnagyobb csarnoknak - valószínűleg ez volt a trónterem - impozáns portikusa van, amit két bazalt oszlop szegélyez. Egy térség tengeri kagylókkal van kirakva, közepén négyszögletű medence van. Valószínűleg ez lehetett a fürdőszoba. Királyi kincsek, amiket a palota egyik helyiségében talállak. A pompás lelet aranyedényekből, különböző stílusú díszekből - köztük arany és lápislazuli nyakláncok, nyakékek, valamint egy elefántcsont-tábla gyűjteményből áll. Elefántcsont gyűjtemény a palota kincstárában. A gyűjtemény több mint 200 tárgyat tartalmazott. A kézmüvesi kivitelezést a kánaáni művészet csúcspontjaként jellemezték. A leletet a VII.B sztrátum korába datálták. “Egy még nagyobb gyűjteményt, amit a palota kincstárának egy későbbi sztrátumában találtak (VILA, a VII.B-ből származó épület átépítése), szintén a VII.B sztrátum korába datáltak, s Megiddó bronz korából származó maradványoknak nevezték. Yigael Yadin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint az elefántcsont munkák tára, mindenekelőtt a táblák, a kánaáni elefántcsont faragások leggazdagabb gyűjteménye, amit (Palesztinában) valaha is találtak.7 Hármas tagolású városkapu. A szép aslár kaput, ami rögvest a palotától keletre található, szokásosan a VIII. sztrátum korába datálják. Migdól-templom. A templom 11x10 méteres belső térrel rendelkezett. Falai három méter vastagságúak voltak. A templom bejáratának két oldalán egy-egy torony emelkedett - a megiddói Jákin és Bóaz (vö. lKir 7,15-22). A templom építésének időpontja vitatott. Lehet, hogy régibb, mint a VIII. sztrátum. A bizonyos, hogy a VII. sztrátum idején többször átépítették. 7In: Rohl, i.m. 213.p. 41
