Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Ágoston István György: Szent István és reformációs millenniumi összefüggések
Dr. Ágoston István György az elsők a Kárpát-medencében.3 Jogosan és méltán ünnepiünk tehát egy évezred múltán ezen a földön magyar államiságot. Ezeréves fennállásunk ünnepe ne csupán az érzések múló fellángolása legyen, hanem maradandó emléke a dicsőségnek, oltára a hazafiságnak, de fóleg a szebb és jobb jövőnek a megalapozása. Magyar történelmünk lelki csarnokába állítsunk most emléket államalapító István királyunknak, de ezt úgy tegyük, hogy felismerjük benne azt az első magyar lelki keresztyént, aki fényes és tartós lelki hajlékot emelt magyar földön a római katolikus egyháznak, ugyanakkor a félezer évvel későbbi reformáció befogadásához is megtette az első kapavágást. 1./ A magyar államalapítás és a magyarság keresztyén hitre térítése Szent István királyunk nevéhez fűződik. A református közvéleményben személye és ünneplése körül - különösen a megelőző évtizedekben - több bizonytalanság uralkodott. A magyar református keresztyénség István királyunk alakját és művének történelmi érdemét az Isten igéjének fényébe állítva arra a Teremtő Istenre nézve értékeli, aki Szent István királyt csodálatos módon elhívta a szolgálatra, és vezette életének útjain. Ahhoz hasonlóan cselekedett vele is, mint a bibliai Józsuával, aki Izráellel együtt a Kánaán földje honfoglalásának nagy művét véghezvitte és az új hazába letelepítette, s mindezek után nem engedte, hogy az ott uralkodó idegen népek vallását átvegye, melyeknek isteneik vad, érzéki istentiszteletet igényeltek volna, - hanem ezt mondta: én és az én házam az Úrnak szolgálunk, ti is őt imádjátok! Ezer esztendővel ezelőtt ugyanezen sorsdöntő kérdésre kellett választ adni a magyar nemzetnek, és ma már világos, hogy ez a feleletadás életkérdés volt, mert a vallás mindig életkérdés, és egy nemzetnek is közügye nemcsak az egyénnek. Dehogy magánügy a vallás! A legegzisztenciálisabb dolog ezen a világon. Nem hiedelmekről van persze szó, ilyen vagy olyan vallási irányzatokról, szekta közösségekről, hanem szuverén gazdáról, akinek törvényei vannak, házirendje van, akinek tisztelete életet vagy halált jelent népe számára.4 Szent István és a magyarság ezer évvel ezelőtt három lehetőség előtt állt. Először: vagy megmarad pogánynak, és akkor az ellene szövetkező európai népek elóTb-utóbb elpusz3 u.a. 97. 4 Ravasz László: Sötétségből világosságra, István király. Bp. 1937. 12. 134
