Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Nagy Károly Zsolt: A szépség fogalma az Ószövetségben
Nagy Károly Zsolt tegóriáin túl megjelenő „minőség” kategóriájával „terhes.” Ugyané kategória teszi kérdésessé a „barkácsolást,” a „hogyan készült, miből készült,” a szerkezet iránti érdeklődést mint esztétikai érdeklődést hangsúlyozó gondolatmeneteket is. Az általam már többször idézett Boman szeretné így magyarázni az Ószövetség esztétikai ideálját — nem túl meggyőzően. Szerinte azok — az általam is idézett - leírások, melyek a Szent Sátor, a Templom vagy akár Nóé bárkája felépítését, anyagi összetevőit, struktúráját hangsúlyozzák, de egy szóval sem említik, hogy az illető objektum hogy nézett ki, és hogy szép volt-e - tetszett-e - az elbeszélőnek, az ószövetségi ember azon szemléletét tükrözik, mely szerint „...ha egy izraelita megpillant egy építményt, azonnal az kezdi foglalkoztatni, hogyan hozták létre, akárcsak a háziasszonyt, aki nem elégszik meg vele, hogy egy sütemény ízlik neki, hanem azonnal az után kezd érdeklődni, hogy miből van, és hogy kell elkészíteni. Az izraelita számára tehát az építmény nem nyugvó, harmonikus egész, amelynek szép vonalaiban gyönyörűsége telik, hanem dinamikus és élő valami, emberi alkotás műve, igénye pedig az, és öröme abban telik, ha ehhez férkőzhet közel, és ebben gyönyörködhet.”63 Természetesen ebben a megközelítésben is van igazság. Hiszen láttuk, hogy a specialistáknál mekkora hangsúly volt a mesterségbeli, technikai tudáson. Az is valószínű — erre engednek következtetni főképp a Templom „díszítő” motívumainak felemlítései64 - hogy a különböző alkotások megvalósításában a 3T igen nagy szerepet játszott. Mindez azonban arra vonatkozik, amit az „ember néz”, így szekunder. Clifford Geertz azzal, hogy rámutat a művészet kulturális rendszer jellegére65 közelebb vihet az Ószövetség szépségeszményének megértéséhez is bennünket. A művészet mélyen a kultúrába, a mítoszba, mágiába — de éppen úgy a technológiába is66 - mélyen beágyazott valami. így van ez az ótestamentumi zsidóság művészétével is. Ennek interpretációja azonban még várat magára. Az Ótestamentum szépség-ideálja ugyanis saját transzcendenciájába ágyazott. A Szépség valahol a létezőben megjelenő szentség... 63 Boman: i. m. 58. p. 64 lKir 6-7; 2Krón 3-4. 65 CLIFFORD Geertz: Az értelmezés hatalma. Budapest, 1994, Századvég Kiadó. 66 Erre hívja fel a figyelmet, Geertz is BAXANDALL-t idézve. Ld. GEERTZ: i. m. 248- 255. p. 126
