Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Nagy Károly Zsolt: A szépség fogalma az Ószövetségben
A SZÉPSÉG FOGALMA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN szempontjából végzetes következményekkel járt. Ugyanezt mondhatjuk "kicsiben" Dávid és Betsabé esetéről is. A meglepő, hogy mindkettőben az asszonyi szépséget a tób, illetve Betsabé esetében a tóbat maröeh fejezi ki. Az nők tehát szépek, a férfiak pedig észreveszik, látják a látványt, mi több - a mindkét igében azonos szó- használat38 alapján mondhatjuk - meglátják és tudatilag feldolgozzák, képpé formálják a látványt.És a dolog lényege sokkal inkább ebben van, mint a nők szépségének íróságában. Merthogy a látvány, ami a világban elénk tárul, ugyanaz. Azonban az a tulajdonképpen kognitív folyamat, aminek során a látványt képpé alakítjuk, s ilyenként felfogjuk és reagálunk rá, akár személyenként és esetenként is különböző lehet. Egyenlőre azonban hagyjuk nyitva ezt a kérdést. 5. A specialista Az Ószövetségben többféle specialistáról is olvasunk, témánk vonatkozásában is. Most két specializációs irány, a kézművesség és a zene területének képviselőiről kell néhány szót szólnunk. A kérdés a következő: a szépség kategóriájának előbbiekben felvázolt képe milyen hatással van a szépség „előállítóival” szemben támasztott követelményekre? 5.1. A kézműves A kézművesek közül kettővel (Becalé és Oholiáb) már találkoztunk a kérdés felvetésénél. Láttuk, hogy a Szent Sátor elkészítéséhez - nem a szaktudást, de - a bölcsességet fentről kapták. „Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkálatra, hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, foglalatba való kövek vésésére, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére.” Ez a különleges tudás a későbbiekben is fontos maradt. Midőn Salamon az Első Templom építéséhez kezd, így szól hozzá Hírám, Tírusz királya: „ímé küldöttem azért bölcs, tudós és értelmes férfit, a ki az én atyá38 Mindkét esetben a nm igéről van szó, ami a látvány érzéki észlelésétől kezdődő és a tudati képalkotásig - illetve igetörzstől függően a tudatos látványformálásig - terjedő észlelési folyamatot, s annak kognitív tartalmát hangsúlyozza, el egészen a prófétai látásig, ami egyfajta "posztkognitiv képélmény." E szó használata kulcsfontosságú a probléma megoldása szempontjából, annak nyomán, ahogy az alább idézett lSám 16,7-ben az észlelés más aspektusaival kerül összevetésre. 117
