Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Nagy Károly Zsolt: A szépség fogalma az Ószövetségben
Alogy Károly Zsolt kegyvesztettség. Szintén az Ószövetség egyik központi fogalma. A kegyes, „istenfélő” élet kifejezése. Az az ember, aki a cheszed szerint él, az Isten eló'tt cheszedet talál, aki a cheszed érzésével fordul embertársai felé, afelé Isten cheszedje fordul. A cheszed az Isten kegyelmének megmutatkozása az ember életén. Az igegyökből képzett másik főnév, a Chászíd jelentése: kegyes, szent. (Ebből jön a hászid, hászidizmus.) Páar- ige. Alapjelentése: ékesíteni, díszíteni; szépíteni; tisztel megbecsül dicsőít vmit, vkit; A gyökből képzett főnevek: nrti!r Páúr (masc.) szépség, gyönyörűség, ragyogás. Tífárá (fém.) omamens, szépség, ragyogás; dicsőség, tiszteletadás; dicsőítés, magasztalás aktusa, és ezek tárgya. ~ Chén - főnév, masc. A szó alapját képző igegyök jelentése: kegyelmezni irgalommal fordulni vki felé, könyörületesnek lenni. Reflexív igetörzsekben: kegyelmet találni vld szemében. Főnévként: kegy, kegyelem; jóindulat; tetszés; báj, szépség, elegancia. ^ Náím - melléknév, masc. A szó alapját képző igegyök jelentése: lel nóam (azonos gyökből származnak). Melléknévként: kedves, kellemes, édes; szeretetre méltó. Körülírások Szókapcsolattal nriöp Machamaddé-ájín A chániad - igéből (lásd: alább). A kifejezés jelentése: ami a szemnek kívánatos; szép, tetszetős. Cselekvéssel r^n Cháféc- ige 1., hajlani, irányulni vmerre, vminek a cselekvésére; hajlam vmilyen 110
