Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete
A BERIT SZÓ EREDETE következik az „összekapcsolás”, „összekötés”, „szövetség”, „egyezség” értelem? Ernst Kutsch érvelésének rendkívül kevés alapja van. Egyetlen bibliai hely a feltételezett előfordulás, ahol a jelentést más sémi nyelvek segítségével lehet csak meghatározni. A biztosabbnak látszó párhuzamos használat a ntn mellett /Ézs 28,15.18/ James Barr szerint mindenképpen megkérdőjelezhető, de semmiképpen sem kielégítő bizonyíték. James Barr arra is felhívja a figyelmet, hogy a rP“Q főnév az Ószövetségben sehol sem fordul elő többes számban. Az Újszövetségben a Gál 4,24-ben a görög főnév többes száma megtalálható, és egyes apokrif iratokban a héber főnévé is. Azzal tehát nem magyarázható a többes szám hiánya, hogy nyelvileg nem volna képezhető, hiszen ha Biblián kívüli helyeken is és csak szórványosan, de előfordul. A Bibliában több szövetségről is van szó, mégsem használták a többes számát. Nem is olyan elvont fogalom, ami többes számban nem állhat. Ha az eredet valóban egy prepozíció volna, akkor abból esetleg ilyen fejlődési vonalra lehetne következtetni: az elöljáró előbb főnéviesedett, de nem teljesen, nem jutott el odáig, hogy főnévhez hasonlóan többes számát is képezni lehessen. A később mégis megtalálható többes szám ezt inkább kétségessé teszi, minthogy egy további fejlődési szakaszt jelentene. Nincs tehát világos összefüggés sem a birit elöljáróval, sem az akkád biritu főnévvel, de ugyanez mondható el a ~“i2 ige egyszer előforduló bizonytalan jelentéséről is. Még ha az „eledel” jelentés, gyászolók, ínségben lévők eledele értelemben meg is található az Ószövetségben /JSir. 4,10/, Barr akkor is úgy véli, hogy ennek a jelentésbeli távolsága túl nagy ahhoz, hogy a hallgatók gondolatában a rVG -tel való kapcsolat megjelenne. Inkább azt javasolja, hogy fogadjuk el a berit-et olyan ősi, eredeti héber szónak, aminek a Biblián kívülről más jelentését nem kell keresni, csak azt körülhatárolni, ami a Bibliában található. A levezetésekben talán Köhler megoldása hagy maga után legkevesebb kérdést. Ő ugyan nem dolgozta ki olyan részletességgel, hogy arra is kitért volna, hogy a m3 1TD kifejezés hogyan kapcsolódna az „eledel”, „étkezés” eredeti jelentéshez, mint ahogy ezt Kutsch az általa adott jelentéshez kidolgozta, azonban ha az eledel szétvágására gondolunk, akkor a kifejezés jól jelképezheti a szövetségkötés aktusát. „A bérit tulajdonképpen mégis csak az evést, az étkezést jelenti”33 - állapítja meg Johannes Hempel. Ha az etimológia útján nem lehetséges biztos alapjelentéshez jutni, akkor az összefüggésekből, a szövegekben való használatból kell ezt megtalálni. Természetesen többen jártak ezen az úton is, és különböző eredményekhez jutottak. A következő fejezetben a kutatásnak ezt a területét tekintjük át. 33 Hempel, Johannes : Bund. II. A. lm AT. RGG. Tübingen, 1927. 23
