Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete
Dr. Börzsönyi József lített sumér párhuzamon kívül másokat is felsorolhatnánk. Pl. az óarámban a gzr 'dn, amely a Sefire-i szerződésben található meg a 8. század közepéről fennmaradva. A m3 n~D kifejezés egyértelmű az arám gezar qejam - mai, és a LXX 8ia0f|icr|v SiatiOeaGcxi kifejezése is megfelel héber elődjének. Az összehasonlító anyag tehát a sumértól az arámig terjed az akkádon, a bibliai héberen és a középkori héberen át. Arról győz meg ez az összehasonlítás, hogy a héber m3 ige jelentése nemcsak „levágni”, „lemetszeni”, hanem jelenti azt is, hogy „meghatározni”, „megállapítani”. A jelentésátalakulás legjobban az akkádban mutatható ki, amit Kutsch így vázol fel: abtrennen - unterscheiden - entscheiden. Két helyet is említ az Ószövetségből, ahol a m: átalakult jelentésével találkozunk: Ézs 57,8 és a 2Krón 7,18. Ezeken a helyeken nem áll mellette tárgyként a bérit, jelentése mégis ugyanaz. Különösen tanulságos az utóbbi hely, ahol a másik jelentéssel is előfordul a m3 ige. Ha hozzávesszük azt a jelentésmódosítást is, amelyet Kutsch a berit-te 1 kapcsolatban kidolgozott, akkor már nem kell paradoxonnak nevezni a szókapcsolatot, a bérit lehet közvetlen tárgya a m3 igének. Egy nagyszabású, részleteiben is jól kidolgozott kísérlettel ismerkedtünk itt meg, amely Pedersentől indul ki és Kutschnál találja kiteljesedését. Azt azonban külön meg kell vizsgálnunk, hogy az a jelentés, amelyet Ernst Kutsch a berit-te vonatkozóan meghatároz, valóban helytálló-é, mert igazában a m3 jelentésmódosulása ennek a függvénye. A bérit jelentésével majd a következő fejezetben foglalkozunk. Annak eredménye után lehet véleményt alkotnunk a szókapcsolat jelentéséről is. C/ Összefoglalás Tanulságos az etimológiai levezetések értékelésénél figyelembe venni James Barr: megállapításait, mivel azok többoldalú megközelítés eredményeire alapulnak, és nem állnak előfeltevések befolyása alatt. Barr végkövetkeztetése az etimológiai vizsgálatokról az, hogy megnyugtató eredményhez egyik próbálkozás sem vezet. Ezt bizonyítja pl. az is, hogy teljesen más kiindulásból, Emst Kutsch a héber m3 igéből, Moshe Weinfeld pedig az ak- kád biritu főnévből kiindulva ugyanahhoz az alapjelentéshez jutnak el, a „kötelesség” értelemhez. Már ez is kétségessé teszi a levezetések helyességét. Vajon melyik lehetne igaz a kettő közül? Egyáltalán közelebb visznek-e ezek a fejtegetések az eredethez? Ha pedig az akkád főnévben keressük az eredetet, hogyan lehet egymástól oly messze eső jelentésekhez jutni ugyanabból a kiindulásból, mint a Weinfeld állítása szerinti „kötelesség”, „elkötelezettség” és a sokan mások által vallott „bilincs”, „kötelék”, amiből aztán * 2 Barr, James: Some Semantic Notes on the Covenant, in: Beiträge zur alttestamentlichen Theologie. Festschrift fur Walther Zimmerli. Göttingen, 1977. 23-38 pp. 22
