Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
Húsvét- és naptárkérdés elvetette az új naptár elfogadását. Arra hivatkoztak, hogy a fent említett kánonok megtiltják a zsidókkal való együttünneplést, míg az új naptár ezt már nem veszi figyelembe. A zsinaton megállapították, hogy az új naptár nem más, mint a nyugati egyház hatalmi vágyának újabb megnyilvánulása. A keleti egyházak úgy fogadták az új naptárt, mint „... egy eszközt; a latin jezsuita propaganda egyik előfutárát.”15 A konstantinápolyi zsinat résztvevői az ülésen megalkották az úgynevezett „konstantinápolyi kötetet”, amely a naptár kérdésével foglalkozik. Ugyanakkor Szilveszter, alexandriai pátriárka kérésére Meletie Pigas is megírta a saját traktátusát, az úgynevezett „alexandriai kötetet”. Mindkét irat végigjárta az összes keleti egyházat és figyelmeztette azokat, hogy ne fogadják el a pápa reformált naptárát. Figyelemre méltó azonban az, hogy sem az „alexandriai kötet”, sem a „konstantinápolyi kötet” nem jelöli meg, hogy melyek a niceai zsinat ide vonatkozó határozatai. Elismeri, hogy a niceai határozatok nem egyeznek meg a csillagászati számításokkal. Kijelenti, hogy „az egyház tanítói nem ők (a csillagászok és a pápa), hanem az atyák”, mégis elismeri, hogy az első ökumenikus zsinat atyái nem látták előre az akkori csillagászati számítások pontatlanságát. „Amikor a niceai atyák megalkották a húsvétünneplési kánont - tudatja az alexandriai kötet - , akkor még nem lehetett észrevenni a hiányt, amelyet a pontatlanság idézett elő. Azonban csak akkor vevődött észre a napéjegyenlőség egy nappal való eltérése, amikor ezekből a percekből egy nap gyűlt össze.” Továbbá így folytatja: „a zsinati atyák húsvétról szóló kánonjának tévedése a napok, órák és percek pontatlan számításából ered”16. Mindezek elismerése mellett a keleti egyház mégis elvetette a naptárreformot és a húsvétünneplés időpontjának szempontját illetően ragaszkodott „a szent apostolok és atyák kánonjaihoz”. Meletie Pigas (már alexandriai pátriárka) Teodor, orosz cárhoz intézett levelében (1584) tudatja, hogy „a keleti atyák - ahogy elterjedt a római egyház naptárújítási kényszerítő munkája” - összegyűltek Konstantin várában és elhatározták, hogy szilárdan megmaradnak az atyák hagyományi mellett... „Mi először Rómába írtunk - vallotta Pigas - bizonyítva, hogy mennyire ésszerű a szent 15 Maxentianul, N.M.I. : Citimu in „Ortodoxul” despre Cestiunia Calendarului, Biserica Ortodoxa Romana, 1881. nr. 5. 110-111. pp. 16 Melchisedec, episcop al Romanului: Biserica Ortodoxa si Calendrul, Biserica Ortodoxa, Romana, 1881. nr. 9. 584. P 77
