Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)

Húsvét- és naptárkérdés

a. / A pápa a tavaszi napéjegyenlőség március 21-re való visszahelyezését, valamint a 10 napnyi lemaradást úgy oldotta meg, hogy 1582. október 4-e után nem 5-ét, hanem 15-ét írt a naptárba. így a napéjegyenlőség március 11-ről visszakerült március 21-re. 1582-ben a két naptár között ilyen viszony keletkezett: Julianus-féle naptár: 1582. október 4., 5., 6. stb.: - Gergely-féle naptár: 1582. október 4., 15., 16. stb.

b. / A Julianus-féle naptár beszöktetési módszere (4-es módszer, szökőév bevezetése) hibás volt. Olyan beszöktetési módszert kellett alkalmazni, amely a napév (csillagászati év) hosszának valóságosan megfeleljen, hogy a helyére már visszahelyezett napéjegyenlőség mindig március 21-re essen. Azonban XIII. Gergely pápa idejében a napév hosszának a meghatározása nagy nehézséget jelentett.

Luigi Lilionak, valamint a pápának választani kellett az akkor ismert négy évhossz közül:- Ptolaemaeus Kr. u. 130-ban azt állította, hogy a napév a Sosigenés által megállapított 365 nap 6 h-nál 1 nap 300-ad részével kisebb, vagyis a napév hossza 365 nap, 5 h 55 p 12 mp.- Albategnius Kr. u. 880-ban az évet 365 nap 5 h 46 p 24 mp hosszúnak találta, tehát 8 p 48 mp-cel hosszabbnak mint Ptolaemaeus.- Az Alfonz-féle táblák (1250) szerint a napév hossza 365,2425 nap, vagyis 365 nap 5 h 49 p 12 mp, tehát 2 p 48 mp-cel nagyobb az Albategnius-féle napévnél.- Nicolaus Copernicus (+ 1543), korának legnagyobb

csillagásza, mérései során felfedezte, hogy a napév időnként hol rövidebb, hol hosszabb. Szerinte a napév maximális hossza 365 nap 5 h 55 p 57 mp, minimális hossza pedig 365 nap 5 h 42 p 55 mp. Ezek szerint a napév középhossza 365 nap 5 h 49 p 26 mp.

A pápának egy olyan beszöktetési módszert kellett kidolgoznia, amelyik a napév hosszának leginkább megfelel. Például, a Ptolamaeus-féle évhossz megköveteli minden 300. évben a Julianus-féle naptárból egy szökőnap kiiktatását. Az Albategnius- féle évhossz használata esetén ki kell iktatni minden 100. évben egy szökőnapot. Végül pedig az Alfonz-féle évhossz alkalmazása esetében minden 134. évben kellene kihagyni a naptárból egy szökőnapot.

E nehézségek legyőzésére a naptárjavítással megbízott római bizottság kétféle javaslatot nyújtott be a pápának, melyek közül megfontolás alapján választhatott:

71