Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
d./ A naptárújítási javaslatok hatására X. Alfonz, Kasztília királya összehívott 1240-ben egy zsidó, arab, egyiptomi, mór és spanyol csillagászokból álló kollégiumot és megbízta őket a naptár pontos dátumának a kiszámításával. A kollégium 1252 körül megállapította a csillagászati év hosszát (365 nap, 5 h 49 p., 12 mp)5, 26 mp-nyi eltéréssel, gondolva, hogy ez az újítás alapul fog szolgálni a naptárújításnak. Ennek érdekében megszerkesztették az Alfonz-féle táblát. e-f./ A XIV. század közepe táján a pápák felfigyeltek a naptárkérdésre, mely kérdés a reformáló tanácsok központi témáját képezte. Pierre D ‘Ally, Cambrai érseke és kardinális (+1420), később pedig Nicolaus Cusanus (+1464), német kardinális kérte a naptár reformálását. Pierre D ‘Ally 1412-ben benyújtotta XXIII. János pápának (1410-1414) és később a konstantzi zsinatnak az „Exhortatio Super Kalendarii Correctione” című művét, melyet a pápa elfogadott és úgy döntött, hogy életbe lépteti. Nicolaus Cusanus pedig a bázeli zsinathoz nyújtotta be a „Reparatio Calendarii” és „Correctio Tabularum Alphonzi” című tanulmányát. g. / Herman Zoestius is küldött egy naptárújítási traktátust a bázeli reformzsinatnak (1431-1448). A zsinat a naptárújítási javaslattal Nicolaus Cusanust bízta meg és létrehozott egy bizottságot, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott. A zsinat 1437-ben elrendelte a naptárújítást oly formában, hogy a lunáris ciklusból elhagytak egy hetet és megváltoztatták az aranyszámot. A zsinaton uralkodó feszült légkör miatt azonban a határozatot nem sikerült életbe léptetni. h. / A keletről érkezett Visarion (+1472), görög kardinális, volt niceai mitropolita is figyelmeztette 1470-ben II. Pál pápát, hogy a napéjegyenlőség és a holdváltozások helytelen számítása pontatlan húsvétszámításhoz vezetett. i. / Johannes Müllert (Regio-Montanusnak is nevezték) - Hunyadi Mátyás udvarából Nürnbergbe, majd Königsbergbe való költözése után - IV. Sixtus pápa (1471-1484) 1475-ben Rómába hívta, hogy tanulmányozza a naptárkérdést és ajánljon megoldást. Johannes Müller 11 éves korában már a lipcsei egyetem diákja volt, később Bécsbe utazott, hogy tanulmányozza a bolygók járását. 1471-ben Magyarországon emelőgépek tanulmányozásával is foglalkozott (sikeresen), felépítette és tökéletesítette a nyomdagépeket. 1474-ben kiadott az akkorinál egy sokkal tökéletesebb naptárt. Ez tartalmazta minden hónapra az újhold és 3 3 Dictionar de astronomie si astronautica, Bucuresti, 1977. Tanúsai A.rpád _________________________________________ 6 6
