Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Gaál Botond: Pál apostoltól Barth Károlyig és tovább

PÁL APOSTOLTÓL BARTH KÁROLYIG ÉS TOVÁBB

Krisztusról. Korintusba indulásakor ezért mondja nagy elszántsággal, hogy úgy megy közéjük, mint aki „nem tud egyébről közöttük, mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettról”(l Kor 2,2). De bizony mindez „félelem és erőtlenség” közepette ment végbe, s ez korántsem „emberi bölcsesség” hirdetése volt, vagy „ékesszólás”, hanem „léleknek és erőnek a megmutatása”.(1 Kor 2,1; 2,3-4) Másképpen kifejezve, bizonyságtétel egy nagyon nehéz helyzetben, mégpedig egy sorsdöntő időszakban, a világ mindenestől való átformálásának kezdetén.

Pál korában a hatalmas Római Birodalomnak többféle központja volt. Természetesen Róma volt a politikai központ, de Alexandria maradt sokáig a tudományok fellegvára, még azután is, hogy Julius Caesar i.e. 47-ben a csodálatos könyvtárát, amely a becslések szerint hétszázezer tekercsből állott, felgyújtatta.4 De az ifjak képzése és iskolázása szempontjából központnak számított Athén is, hiszen minden előkelő római polgár oda küldte fiát tanulni.5 Általában a szellemi élet tekintetében Hellász földje nagyon jó hírben állt a birodalom fénykorában is. Jó volt a közlekedés is, mind hajón, mind pedig szárazföldön.6 A művelt emberek sokasága özönlött erre a vidékre, különösen Athénbe. Tudjuk, hogy Pál útjai éppen a görög városokon keresztül vezettek.

Debreceni egyetemi éveim alatt, amikor matematikát és fizikát tanultam, gyakran olvastam Pál leveleit, s az ő gondolatainak cso- dálása és fürkészése közben mindig föltettem magamnak a kérdést, hogy vajon az apostol mit ismert korának tudományából és mennyire mélyen ismerhette azt. Mindannyiszor arra a következtetésre jutottam és jutok ma is, hogy a keresztyén misszió e nagy apostolának rendkívül alapos felkészültsége és komoly rálátása lehetett számos szellemi területen. Sokkal mélyebb, mint gondolnánk! Minden bizonnyal ismerte a görög filozófiai gondolkodás lényegét, sőt annak részleteit is, hiszen idézte Epimenidészt (i.e. 600 körül), Kleanthészt (331-233) és Aratoszt (315-240), akik jó pár száz évvel korábban éltek. Egyszer pedig a római Festus azt mondta neki jóindulattal, hogy „a sok tudomány téged őrületbe

4 V.ö. Sain Márton: Nincs királyi út! Gondolat, Budapest, 1986. 238., 383. — Sain Márton utal arra, hogy Omar kalifa 641-ben teljesen elégettette a megmaradt tekercseket, mondván: a könyvek tartalma vagy megegyezik a Koránnal, és akkor feleslegesek, vagy ellenkezik vele, akkor pedig károsak. Molnár János (Komárom) szerint Omar kalifa sohasem járt Alexandriában, és a könyvtárat pedig Amr b-al- Asz gyújtatta fel 639-ben. (Sárospataki közlés, 2000. júliusában.)

5 V.ö. Varga Zsigmond: A Római levél magyarázata. Jubileumi Kommentár, Budapest, 1975.

6 Korintus is fontos gazdasági és kereskedelmi központ volt ebben a korban.

47