Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Pásztor-Kupán István: Kicsoda az "Aki tegnap és ma és mindörökké ugyanaz?"

Pásztori-Kupán István

Theodorétosz és Nesztoriosz egykori mesteréről - mivel a 499-es konstantinápolyi zsinaton a "nesztorianizmus atyjaként" megbélyegezték - alig maradt fenn néhány szórványos adat, műveinek nagy része a zsinati ítélet következtében elveszett vagy megsemmisült. A fennmaradt iratok nagy része is csupán töredék.8

Diodorosz és az antiochiaiak teológiai gondolkodását alapvetően meghatározta az Ige emberré válásáról (avGpctmriaiq) alkotott felfogásuk, melynek értelmében Krisztus emberi természetét - a bűn kivételével - tökéletesen megegyezőnek látták az általános emberi természettel. Éppen ezért az O emberi természetének szerves tartozéka az emberi lélek és értelem, amely nemcsak „jelen van” Őbenne, hanem szerepe is van az üdvtörténetben. Pl. a megkísér- tés történetének antiochiai értelme szerint „a Szentlélek nem az Isten-Igét vezette harcba az ördög ellerr, hanem az Isten-Ige számára a Szűzben alkotott templomot” - írja 430-ban az antiochiai teológia legnagyobb szisztematikusa, Küroszi Theodorétosz.9 A templom (vaoq) közkedvelt antiochiai kifejezés, mely a Jn 2, 21 alapján Krisztus emberi természetét jelentette. Ha tehát Krisztus nem vette volna fel az emberi értelmet - érvel Theodorétosz - és pusztán istensége erejével harcolt a Sátán kísértése ellen, akkor mit sem használna nekünk az ördög felett aratott győzelem, hiszen kizárólag Isten a győztes. Sőt, ez újabb bizonyítéka lenne annak, hogy az emberi lélek alkalmatlan a kísértés legyőzésére, mely által a bűnösök és a gonoszok mentséget találnának Isten előtt, arra hivatkozván, hogy olyat követel tólük, amelynek teljesítésére O is csak úgy volt képes, hogy emberré válásakor visszautasította a bűn forrásának, azaz a léleknek a felvételét. Ezen a ponton a szintén antiochiai hatásról tanúskodó Heidelbergi Káté 9. kérdésére hivatkozhatunk:

Nem igazságtalanul cselekszik-e azért Isten az emberrel, mikor tőle törvényében olyat követel, amit teljesíteni nem képes? F: Nem, mert az embert olyanná teremtette, hogy teljesíthetné azt. Az ember azonban a Sátán ösztönzésére, szándékos engedetlenségével mind magát, mind utódait azoktól az isteni ajándékoktól megrabolta.

Világos az antiochiai érvelés: Isten igazságossága értelmében Krisztus csak akkor lehet második Adám, ha azonos feltételek között - tehát a döntéshozatalra képes emberi lélek birtokában és

8 Vanyó László, Az ókeresztény egyház és irodalma (Bp. Szent István Társulat, 1988). p. 662 és 681.

9 Ld. Küroszi Theodorétosz, Ilept tt|<; Knpiou evav0pco7rriceco<;, cap. 12 in PG 75, 1437D.

32