Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete

A BERIT SZÓ EREDETE

szót az lSám 17,8-ban egy ismertebb igére változtatja. A V13 -t Vim -ra változtatva találják értelmesnek a szöveget. Kutsch nem kíván szövegmódosítást elfogadni, hanem ennek az egyszer előforduló igének a jelentését keresi. Nem ő az egyetlen, aki ezen a helyen a szövegmódosítást elutasítja, és az igét kapcsolatba hozza a bérit-tel. Johannes Pedersen már korábban is a változtatás ellen foglalt állást, és az értelmet éppen a bérit felől közelítette meg. „In der Tat ist diese Veränderung überflüssig, wenn wir m3 als Verbum zu JT“)3 betrachten, ja die Stelle hat ohne die Textänderung einen viel tieferen und dem semitischen Geist mehr entsprchenden Sinn. Der Satz würde auf Arabisch heissen ahidu imra 'an, oder vielleicht noch besser baji ’u für ahidu, und bedeutet: gehet eine bérit mit einem Manne ein, d.h. gebet ihm den Auftrag, als euer Vertreter aufzutreten. Wir verstehen dann auch eine Nüance, die ausser acht gelassen wird, wenn man baharu liest: Goliath sagt „ich bin der Philister”, nicht „ein /zufälliger/ Philister”, sondern der Philister, welcher im Namen seines Volks hervortritt. Es ist dann natürlich, dass er zu den anderen sagt: Erwählt ihr euerseits einen Mann, der in euerem Namen hervortreten und mit mir kämpfen kann. Und dieses, dass der Mann im Namen eines Volks hervortritt, bedeutet vielmehr, als dass er ein äusserlicher Vertreter der Gesamtheit ist. Das Volk hat sich mit ihm identifiziert, denn darin besteht der „Bund”.15 Ezt az állásfoglalást újabban Walter Baumgartner is magáévá teszi.16 Míg Pedersen ennek az egyszer előforduló igének a jelentését a bérit segítségül hívásával határozza meg, addig Kutsch eljárása éppen a fordítottja, ennek az igének a jelentéséből kiindulva keresi és ennek segítségével határozza meg a bérit alapjelentését. Mikor a m3 II. ige felől közelít a bérit fogalmához, bár héber gyökből indul ki, mégis keresztezi azoknak az útját, akik idegenből való átvételnek tekintik a bérit szót. Az ige jelentését ugyanis Kutsch is az akkád baru segítségével határozza meg. Az akkád baru jelentése „látni”. Ezt az akkád szót már korábban is kapcsolatba hozták a héber bérit-tel,17 de a kettő összekapcsolása nem valósulhatott meg amiatt, hogy az akkád ige a jövendőmondó pap látomását, látását, jövendölését jelenti, és ebből nem találtak közvetlen szálat a szövetség értelméhez. Kutsch a m3 ige átvitt értelmét vonja be a megbeszélésekbe. Szerinte a szó átvitt értelmével találkozunk az lSám 17,8-ban is. Az átvitt értelem pedig ez: „kinézni”, „kiválasztani”. A jelentés-átalakulásnak ezt az irányát azzal törekszik elfogadhatóvá tenni, hogy megpróbálja igazolni, hogy annak a másik két igének, amelynek az eredeti jelentése az Ószövetségben „látni”, azoknak is hasonló átvitt értelmük van. A HNI és a ntn igék ezek, amelyeket átvitt értelemben használva is megtalálunk. Az elsőt a Gén.

15 Pedersen, Johannes: Der Eid bei den Semiten in seinem Verhältnis zu verwandten Erscheinungen sowie die Stellung des Eides im Islam. Strassburg, 1914. 44-46. pp.

16 Baumgartner, Walter : Hebräisches und aramäisches Lexikon zum Alten Testament. Leiden, 1967. 148. p.

17 Zimmern, H.: Beiträge zur Kenntnis der babilonische Religion.. II. 1901. 50. p.

13