Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Kádár Ferenc: Benke György: Zsoltárprodukciók. Zergi Gábor: Az élők csomójába bekötve
KÖNYVISMERTETÉSEK Benke GYÖRGY: Zsoltárprédikációk (Sárospatak, 1999. 1-190. o.) Zergi Gábor. Az élők csomójába bekötve - Falusi prédikációk - (Sárospatak, 1999. 1-185.0.) Újra prédikációs kötetek megjelenésének a korát éljük. Hála Istennek! Sokáig csak az igehallgató gyülekezetek és a kézről-kézre adott, nehezen olvasható írógépes másolatok tettek bizonyságot arról, hogy létezik egy, a társadalom által meg nem becsült, felmérhetetlen értékű alkotói munka, szellemi-lelki tevékenység: a magyar református lelkipásztorok igehirdetői munkája. Most már könyvek is - egyre nagyobb számban - tanúskodnak erről a jelen olvasói és a jövő tanulmányozói előtt. Ez a két könyv is, amit e sorok által szeretnék bemutatni, ilyen tanú. A magyar református igehirdetés legnemesebb örökségét és jelenének legértékesebb vonásait mutatja fel mind a kettő. Az egyik könyv igehirdetései falusi gyülekezetben - Mádon hangzottak el 1954-től 1998-ig terjedő, közel fél évszázadnyi (!) időszakban, a másik kötet másfél év (1992-93) gazdag igehirdetői termését hozza elő, a nagyváros híres templomából, a miskolci Deszkatemplomból. Mindkét szerző nagy tapasztalattal bíró lelkipásztor, egyházkerületünk meghatározó egyénisége, akiknek a Patakon tanult ifjú lelkésznemzedék is oly sokat köszönhet. Ezt a köszönetét is kívánta a Teológiai Akadémia tolmácsolni azáltal, hogy kiadványai 15. és 16. számaként megjelentette e két kötetet. A két igehirdetői mű - a szerzők saját hangja, karakteres megoldási módjai mellett is - annyira egy irányba mutat, hogy együttes bemutatásuk lehetséges. Az első karakterisztikus vonás, mely mindkét könyvben szembetűnő, az - újtestamentumi terminussal élve - a parrészia, a bátorság, a szólásban való nyíltság és szabadság. Micsoda bátorság kellett 1954-ben ezek kimondásához: “Uralkodik egy császár, egy politikai államrend abban a körben és időben, amelyre a megbízatását kapta Istentől. Nem önhatalmúlag, és tetszése szerint, hanem ahogyan engedik. Isten hatalmának láncán tartja a legnagyobb vezetőt is, s csak addig mehet, amíg póráza engedi.” (Zergi G. 9. o.) Benke György ugyanezzel a lelkülettel - más történelmi helyzetben - nevezi néven a dolgokat, az aktualitásoknak méltó helyet adva igehirdetéseiben. Amikor egy gondolatmenetet ezzel nyit: “Tegnap este a televízió híradóban hangzott el...” (19. o.), akkor a világ, vagy a rendszerváltást elkezdő társadalom bajaira, nehéz kérdéseire mutat rá, megoldást kínálva. Mindketten tanítanak: az igehirdetés=jelenlét! Egyébként mindkét kötet igehirdetései józan valóságlátásról tesznek tanúbizonyságot. Akár a házasság kérdése (Zergi G. 43. o.), akár a szegénység 131
