Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete

Dr. Börzsönyi József

ITH 3 -ról és a m3 -ról azt jegyzi meg, hogy az a betegeknek, gyászolóknak, szegényeknek az eledelét jelenti. A bérit is eredetileg eledelt jelent, amelynek értelmét közelebbről így határozza meg: „It does not mean any food, but that which if eaten by two people at the same time brings them into fellowship with each other”.12 A bérit tehát olyan közös étkezés, amely közösséget teremt az együttétkezők között. A bérit ilyen értelmezését már a század elején Eduard Meyer is említette. A bérit jelentési körét a m3 ige „enni” jelentését alapul véve Meyer így határozza meg: „Da dies als die Herstellung einer Gemeinschaft unter den Teilnehmern... aufgefasst wird, bezeichnet es zunächst den Abschluss dieser Gemeinschaft, den Vertragsakt, dann die Bedingungen, auf die hin er geschlossen wird, schliesslich Satzung, Gebot im allgemeinen”.13 A bérit eredetét erről az oldalról nézve világos értelmet kap a gyakran előforduló és igen vitatott IYH3 m3 kifejezés. A közös étkezés eledelének a szétvágását, szétosztását jelenti. Kérdés, hogy leterheli-e a IT33 értelmét is az a közelebbi meghatározás, amelyet a m3 ige másik két főnévi származékához fűznek, hogy t.i. betegek, gyászolók, szegények eledeléről van szó a fogalomban. Talán még az is további vizsgálódást kívánna meg, hogy a másik két főnévnek valóban megvan-e ez a speciális jelentése. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy a levezetésnek ez az útja azért nem járható, mert olyan speciális evésről van szó a főnevekben, amely nem fér össze a szövetség közösséget jelölő jellegével. A levezetés bírálói ugyanis ennek alapján vetik el a magyarázat helyességét /Kutsch, Weinfeld, Wächter/. Igaz azonban az, hogy - még ha legelfogadhatóbb eredetnek tartjuk is - akkor sem tisztázott megnyugtatóan a m3 igéből származó három főnév egymáshoz való viszonya, s egynek - egynek a speciális jelentése.

B/3. A „látni”, „meghatározni” ige származéka

1968. július 24-én Würzburgban a 27. német orientalista napon fejtette ki Ernst Kutsch akkori bécsi professzor először állásfoglalását a bérit eredetéről.14 Ő arra hivatkozik, hogy az Ószövetségben a m3 ige nem csak az „enni” jelentéssel fordul elő. Van egy olyan előfordulási hely is, az 1 Sám. 17,8, ahol ennek az igének más jelentése van. Tehát Ernst Kutsch két külön igegyökkel számol. Levezetésének az alapja a m3 II. Mivel ez egyetlen helyen fordul elő az Ószövetségben, nem könnyű a jelentés meghatározása. A magyarázók nagy része, az értelmet a szövegösszefüggésből keresve, ezt a

12 Köhler, Ludwig: i.m. 6-7. pp.

13 Meyer, E.: Die Israeliten und ihre Nachbarstämme. Halle, 1906. 558. p.

14 Ernst Kutsch előadása 1969-ben a ZDMG. mellékletében jelent meg. Majd átdolgozott tanulmányként: Sehen und Bestimmen. Die Etymologie von bérit. Archäologie und Altes Testament. 1970. De ismerteti állásfoglalását a Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament-ben is, amelyben a bérit cikket ő írja.

12