Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Ágoston István György: Lorántffy Zsuzsanna évforduló 2000-ben
Lorántffy Zsuzsanna évforduló 2000-ben nek megértésében és annak meggyökereztetésében. Ennek érdekében külföldi tudósokat hívott meg az oktatási intézményekbe, többek közt Comeniust. Közkinccsé akarta tenni a könyveket. Az írókat műveik kiadásában hathatósan segíti, nyomdát állíttat fel, sőt maga is írt könyveket. Azt tartotta, hogy minden használható erőnek eggyé kell lenni a nagy közösségben: a vallásban és a nemzetben. Példás anya volt és erényes nő. Férjének oldalán mint házastárs és feleség egyben hű barátnője és segítőtársa tudott lenni a nagy fejedelemnek. Ugyanakkor mint szellemi életének jó ismerője, saját meggyőződésének feladása nélkül tudott alkalmazkodni hozzá. Mint anya hivatását és kötelességét mindkét gyermeke iránt egyformán teljesítette. Papnő volt a család oltáránál, ha a szükség úgy kívánta, mikor férje távol volt. Lorántffy Zsuzsanna az anyák példaképe lehet. Legnagyobb öröme - férjével együtt - az volt, mikor két fiúk konfirmációi vizsgája volt 1637-ben a gyulafehérvári nagytemplomban. Amikor az egész templomot betöltő nagy gyülekezet előtt a Rákóczi ifjak minden kérdésre kiválóan megfeleltek, és szüleik velük együtt vették fel az Úr vacsoráját. Lorántffy Zsuzsanna vallásossága szigorú, mély, bensőséges és fegyelmezett vallásosság volt. Az angol-holland puritán kegyesség nyomán az 1630-as években kialakult országos lelki és erkölcsi ébredés követője, annak szószólója és egyben legfőbb patrónája volt. A puritanizmus az ő támogatásával vert gyökeret hazánkban. II./ Lorántffy Zsuzsanna szülőhelyén, Ónodon a gazdag történelmi múlt ápolására 1979-ben létrejött az Ónodi Honismereti Munkaközösség. 1987-ben alapszabályt alkotott, és felvette legnevezetesebb szülöttjének, Lorántffy Zsuzsannának a nevét, és lett: "Ónodi Muhi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Kör". Évenként tudományos emléküléseket tartott, kiadványokat jelentetett meg. Az akkori helybeli református lelkész vezetésével kezdeményezője volt a közel két évszázad óta romokban heverő és a már-már kis híján teljesen elpusztuló ónodi Rákóczi-vár feltárásának és restaurálásának, valamint a Muhi csata 750. évfordulójára emlékhely létesítésének, 2000-re pedig az Ónodon felállítandó Lorántffy Zsuzsanna szobor elkészíttetésének. Az addigi Honismereti Kör formát 1997 óta egyesületi formára változtatta. 1999-ben pedig Közhasznú Szervezetté nyilváníttatott, amelynek számlaszámára befizetett támogatási és szoborállítási összegek adókedvezmény tárgyát képezik az 1997. évi CLVI. törvény szerint. 2000-ben az Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Sárospatakon, a Sárospataki Református Kollégium és a Comenius Társaság az évforduló megünneplésére rendezvényeket tervez és szervez. Ónodon egészalakos Lorántffy Zsuzsanna szobor kerül leleplezésre és tudományos emlékülés szerepel a tervben. 117
