Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Füsti-Molnár Szilveszter: Csak a hasonló ismerheti meg a hasonlót
Csak a hasonló ismerheti meg a hasonlót kellene, de ismeretére még nem vagyok alkalmas. Nagy erősen reám suga- raztál és visszalökted gyönge pillantásomat. Szeretet és borzalom remegett végig rajtam. Ráeszméltem, hogy messze bolyongok tőled és nem hasonlítok hozzád ezen a vidéken. Mintha a magasságból szavadat hallottam volna: ’én az erősek eledele vagyok, növekedj és eszel majd belőlem. Nem te változtatsz azonban engem magadba, mint a test eledelét hanem te változol majd belém’. Megértettem, hogy ’a gonoszságért bünteted az embert, és kezed alatt pókhálóként elenyészik élete’[Zsolt.38, 12] És fölkiáltottam: tehát az igazság semmi, mert sem véges sem végtelen terek közein nem ömölhetsz széjjel? Te visszakiáltottál hozzám a messzeségből: ’íme, bizony én vagyok, aki vagyok’ [II.Móz.3.14] Hallgatóztam és mintha a szívemben hallottam volna az igéket, és kételkedésre többé okom nem maradt. Könnyebben kételkedtem volna életemen, semmint azon, hogy van igazság és értelmünk megismeri azt a teremtmények révén.”29 Láthat ! hogy itt már Ágoston se tükörről, se képmásról csak boldogító világosságról beszél. Gyönyörűen érzékelteti - írja Perczel István - ou az élmény paradoxonát: „a világosság megmutatkozik, de mégsem i. ..aló, megismerszik, de mégsem ismerhető. Látott és mégsem látott.” Ő az alkotó, maga Isten. Első látásra úgy tűnhet, hogy az egész istenélmény ellentmond mindannak, ami a fentiekben elhangzott az Isten megismerhetőségére és a Szentháromságra vonatkozóan, azonban éppen az ágostoni Szentháromság értelmezésben válik az illuminációtan az ágostoni episztemológia kulcsává.30 Eszerint a Szentháromság értelmezésében az Atya lesz az örökkévalóság (az élet forrása), a Fiú lesz az igazság, és a Szentlélek lesz a szeretet, a „szem”, az istenlátás szerve. Ágoston hű marad az antik ismeretelméleti elvhez (csak a hasonló ismerheti meg a hasonlót) és annak ontológiai következményeihez. A teremtmény ugyanis önmaga sohasem ismerheti meg az Istent, de az isteni lényeghez tartozó Szentlélek segítségére siet az elbukott, gyönge embernek és a „teremtett értelem teremtettlen tekintetévé válik”.31 Az illumináció tanának megközelítése az „abszolút”32 filozófia felől Ha a címben megfogalmazott értelemben beszélünk bármilyen fajta filozófiai megismerésről, legyen az a realizmus vagy az idealizmus vagy az utóbbinak még elvontabb formája, ami Kantnál jelenik meg a transzcendentális idealizmusban, akkor egy valamit mindenképpen le kell szögeznünk, mégpedig azt, hogy az episztemológiai kérdések kutatásánál nem indulhatunk 29 ÁGOSTON: Vallomások, Városi István fordítása (Gondolat, Bp., 1982.) 196-198. p. 30 Perczel István: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése (Atlantisz, 1999.) 98. p. 31 uo. III. fejezet / 7. 32 Abszolút alatt, mint ahogyan arra már korábban is utaltam a tiszta érdekmentes tudást, filozófiát értem. 109
