Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Enghy Sándor: A megváltás kérdése a Zsoltárok könyvében

váltáshoz, hanem alapjelentése inkább a kinyitni. A szóval jelzett szaba- dítás szorult helyzetből való kihozatalt jelöl: Zsolt 144,7.10.

A szorongatott állapot mint mélység jelenik meg a nao szóban, mely Mózes nevének magyarázatában is ott van „kihúzni” alapjelentéssel, de a b:a és ms lettek inkább a megváltás fogalmává, míg a nüa megtartotta eredeti jelentését. Fordítása nem egészen találó: TrpoaXapßdnoj, assumere. A Zsolt 18,17-ben találjuk meg.

A szabadítás térbeli momentuma helyett a szabadba való kihozatal vonatkozása dominál a R3S’ igében, melyben nem annyira a mélység fogalma a döntő, mint inkább a szabad tér, ahova az ember szabadulása után újra eljuthat. Alapjelentése kivezet, kivisz.(e^dyw, educere fordításban) a Zsolt 25,7; 107,28-ban nyomorúságból, a 31,5-ben hálóból, a 143,11-ben veszélyből, a 142,8-ban talán fogságból, a 68,21-ben a halálból, a 18,20- ban vízből. Térbeli vonatkozása ott van a szónak, ahol a nyomorúság reális fogságként jelenik meg, vagy a nyomorúság látható helyhez kötődik. Egyébként képes értelemnél akkor is sokkal többet fejez ki a szó, amikor annak térbeli vonatkozása háttérbe szorul, hiszen a nyomorúság szférájában való tartózkodás nem kevésbé reális az antik gondolkodásban.

Ebbe az összefüggésbe tartozik legvalószínűbb etimológiája szerint a 180’ ige. Hifiiben, nifalban a szabadítás, segítség, megmentés univerzális kifejezésévé lett: Zsolt 3,3.8; 6,5; 7,2; 18,28; 31,3.17; 34,7; 55,17; 59,2; 69,2; 71,2kk; 86,2.16; 107,13.19; 109,26.31. Klasszikus fordítása: ctú£ü), salvare, salvum facere, liberare. A „segíteni” fordítás csak abban az esetben megfelelő, ha olyan segítségről van szó mely nélkül a bajba jutott teljesen elveszett lenne. Ezért mindenek előtt Isten segítségére használatos a szó, mert a nyomorulton egyedül ő tud segíteni, (az arab analógiára támaszkodó „széles, tágas- kiszélesít kitágít” személyre vonatkoztatva „valakinek lehetőséget teremt, teret biztosít”, Stamm értelmezésében „gazdaggá, hatalmassá tesz” alapjelentés a wr használatában már nem fedezhető fel)

A szabadítás térbeli vonásai jobban megtalálhatók szemben a trcpin- val a következő szóban: am. A számunkra két alapvető fordítás: uXaTÚvo), dilatare. A Zsolt 4,2-ben a szó jelentése: nyomorúságban teret nyit, vagyis megszabadít. A 25,17 H. Schmidt szerinti értelme is ez mrrnn... rrrap javítással. A ama (szabad tér) főnevet is ilyen értelemben találjuk a 18,20- ban és 31,9-ben,s a 118,5-ben található ~im és ama a veszély és szabadítás térbeli kifejezései.

A szorongatott helyzetben levő ember kiszabadításának, kimentésének fogalma jelenik meg a tabs szóban. A veszély ennél a fogalomnál is fogság, s innen való menekülés a szó háttere. Ruprecht (ThWb zum AT 420-427) jelentésbeli és szerkesztési hasonlósága miatt együtt tárgyalja e szóval a aba-ot,s szerinte a abn alapjelentése „szoros helyből kibújni, veszélyes szűk helyen átsiklani, amiért a szó a szülés folyamatát is leírja (Ezs 66,7)).Mindkét szó, a absés a abs a két fordításban különbség nélkül

33