Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (4)
bronzkor második felében alakult ki kánaánban. Az öt városfejedelemség szövetségének vezetője Suvardata, Gát királya volt. /2/ Miikilu, Gezer királya, Saul kortársa volt. A Gezerrel kapcsolatos tudósításokból arra lehet következtetni, hogy a város meg tudta őrizni függetlenségét, nem tartozott sem a filiszteusokhoz, sem az izraeliekhez, s nem volt Egyiptom vazallusa sem - legalábbis az amarnai korszakban. Gezer minden uralkodójának nyugatsémi neve volt. Az új kronológia szerint tehát Gezer független terület volt, mígnem Thutanchamon idején Haremhab elfoglalta. A várost később Haremhab, már fáraóként, jegyajándékul Salamonnak adta. /3/ Jebusz /Jeruzsálem/ utolsó uralkodója az amarnai levelekből jól ismert Abdiheba volt. O küldte a kétségbeesett segélykérő leveleket a fáraóhoz. A végveszedelmet Dávid térhódítása jelentette, melynek során Jeruzsálemet is elfoglalta. /4/ A kutatások során kimutatták, hogy az amurru államok /a tradicionális kronológia szerint Kr.e. 13. század/ és Arám-Cóbá /tradicionális kronológia szerint Kr.e. 10. század/ politikai topográfiája teljesen azonos. Az új kronológia szerint a két királyság időben és térben azonos. Szétválasztásuk csupán a tradicionális kronológia következménye volt. Az amarnai levelek Aziru királya azonos Hadadezerrel, Cóba királyával /2Sám 10,8.16-19/. Summázás: "Az amarnai korszak Levantéjének általános politikai topográfiája erősen hasonlít azokhoz a politikai viszonyokhoz, mint amilyenekről a Sámuel második könyvében olvasunk, ahol a dávidi nagybirodalom kezdeteiről van szó."11 Labayu, a Hegyvidék királya Az előbbiekben az amarnai korszak Palesztinájának négy jelentős politikai tényezőjéről volt szó: 1/ A nyugati városállamok. 2/ A kánaáni enklávé, Gezer. 3/ A Jeruzsálem-enklávé. 4/ Az amurru állam északon. A térségben azonban volt egy ötödik politikai hatalom is, s a következőkben erről lesz szó. A Jeruzsálemtől északra fekvő Hegyvidéken uralkodott egy király, aki nem tisztelte Egyiptom palesztinai érdekeit. Ez a király az amarnai levelekben Labayu néven szerepel. Rövidített névről van szó. A király teljes nevét nem ismerjük. Moran szerint a Labayu helyes olvasata: N, a "Nagy Oroszlán". Moran szerint az "N" valamilyen istenségnek a neve. Ha helyes az új kronológia, ami szerint az Amarna-kor egyezik az izráeli 11 In: Rohl, i.m. 244. 87
