Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Nagy Károly Zsolt: "Tört tojásnak felső fele"

zártan, majd kosszarv - szerűen kinyílva, míg harmadik fokozatként kiteljesedik az élet, létrejön a virágzás. A virágkehely a tojás egyenlítője táján úszik, mint egy hajó, a mérleg jele, ami az élet hordozója (Noé bárkája). Ez az élet (a „gereblye fogai”) egyenletesen nyúlik a Nap felé, csak a szélső négyzetben, a lét elmúltával fordulnak le magukba záródó kacsként, mint a hervadó tulipán szirmai is. A Nap energiája pontokkal jelölve, gyöngyként szóródik a befogadó virágra, megtermékenyítve azt.”38 Egy másik társán (4. számú kép) látjuk becsukódni is ezt a kelyhet maggal a közepében. „A világ egészét megfogni akaró jelegyüttesnek kozmikus értelmezése is világossá válik: az életet szállító hajó általános kultúrtörténeti szimbólum, mely itt, a Nap alatt, a tojás-kupolán a Kos (tavaszi napéj egyenlőségi pont) és a Mérleg (őszi napéjegyenlőség) tengelyén égi konstellációt mutat, az emberi, a növényi létszintek egybecsengése mellett.”39

8. A tudatosság kérdése

Felvetődhet a kérdés, miszerint mindebből mit tudtak azok, akik festették a tojásokat, mit értettek belőle azok, akik adták és kapták azokat?

A szimbólumoknak megvan a maguk élete. Lehet, hogy kezdeti jelentésük az idők során módosul, kiegészül vagy teljesen megváltozik. A világmodell-tojás megőrizte eredeti jelentését időhöz kötöttségében: a világ teremtését idézi föl az élet megújulásának ünnepén s mint ilyen, a locsolás szimbolikus cselekményével kapcsolódva a foganó (s foganni vágyott!) új élet, a termékenység, az anyaméh szimbólumává lett - természetesen többek közt ezeké is. Merthogy nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy e jeleknek szigorú „szótárazása” a legnagyobb melléfogás lenne, amit elkövethetünk. A jelek értelme a környezettől függ és sokszor a jelek, mint az egyiptomi istenségek egymásba olvadnak, új variációkat, sokszor új jelentésárnyalatot hozva létre. Ez az új tartalom nem idegen a szimbólum eredeti jelentésétől, csupán konkretizálja, az aktuális alkalom38 Makoldi: i.m. uo.

39 Makoldi: i.m. 23. p.

79