Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Nagy Károly Zsolt: "Tört tojásnak felső fele"

majd a Vásztu Purusa nevet adta neki.” így, ilyen elemekből áll össze egy világmodell.29

Másodszor meg kell próbálnunk megközelíteni azt a kérdést, hogy miért festenek tojást? Egy leírás szerint a tojásírásnak meg van a maga menete, melynek során az író felosztja a tojást különböző területekre, s e felosztással megteremti a lent-fent (alsó-felső világ) viszonylatát. Majd alapot vet (a világ alapja), s elindul a négy égtáj felé. Mit jelent ez? Gondoljunk a Kalevalára! A kacsamadárka „...egyenesen száll az égen fészkének helyet keresni, lakóföldet föltalálni.

Száll keletre, száll nyugatra száll északra, fordul délre.

tört tojásnak alsó fele válik alsó földfenékké...”

Ezt teszi az ember is írókájával a tojáson, azaz megismétli a világ teremtését. Miért? Azért, amiért a sámán dobján - mely egyébiránt sokszor tojás alakú - teszi ugyanezt, hogy a teljességet, a kerek egészet fő irányokra ossza, majd a tojás/dob tájolásával behatárolja a teret, a saját szempontjából megtalálva a világ közepét, az erőközpontot a mágikus kereszt metszéspontjában ő, az újrateremtő. A régiek gondolatvilágában élt egy eszme, mely szerint, ha valaki ismeri a másik nevét - s ez különösen az istenségekre, démonokra vonatkozott - de a rontásoknál a másik emberre is - azzal már hatalma van a másik felett, s a név kimondásával kényszerítheti, mintegy hatalmába kerítheti a másikat. Ez nyilvánult meg abban, hogy eleink a tűzhely fölött - ahol az ősök szellemei laktak - mondták ki először az újszülött gyermek nevét, hogy az ősök megvédjék a gonosz, ártó lelkektől, akik a neve hallatán hatalmukba vehették volna a gyermeket, s ugyanez a gondolat tükröződik a 2Móz 20:7 -ben, ahol Isten ezt parancsolja: „Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi”. Ezzel is tudtára adja Jahve népének, hogy őt nem lehet semmilyen módszerrel az emberi elgondolások szolgálatába állítani. A sámán nemcsak kimondja, hanem le is rajzolja/írja a világot jelezve ezzel ismeretét és uralmát fölötte. Ebből a pontból nő ki az „égigérő fa” vagy „paszuly” melyen a Hős a felső világba egy lyukon át - mint a sámán a jurta tetőnyílásán át - behatol, hogy az aranytojás-napot visszahozza a mi világunkba és ez az a pont, ahonnan a tojás/dob többi szimbóluma is „kinő”. „A sámándobnak is a keresztkötés erőközéppontja az, amit a sámán megfog, hogy a dob tetejére

29 Hasonló motívumokat egyébként európai építészetünkben is találhatunk, gondoljunk a keresztyén templomok négyzetes alapon felmagasodó, kör alaprajzú kupolájára, ami így szintén a „kör négyzetesítése”.

75