Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Dr. Győri István: A szenvedés motívuma Mátyás Ernő néhány teológiai művében

magyarság kérdései iránti felelősségét erősítette Ravasz László ilyen irá­nyú, távlatokat felmutató gondolkodása. A teológiai mellett bölcsészetet is hallgatott Kolozsvárt, később ebből doktorált Szegeden. Legnagyobb mesterének Böhm Károly filozó­fust tekintette. "A megértés mint a megismerés központi mozzanata" című műve volt rá a legnagyobb hatással. Böhm Károly a megismeréshez ve­zető megértés során nagy helyet biztosított a tudatalattinak, ez azonban nem iktatta ki az öntudat jelentőségét. Valószínűleg Böhm hatására fog­lalkozott később is behatóan a valláslélektanon beiül a misztikával, a val­lásos élmény és átélés jelenségével és különösen a szenvedéssel. Maga Mátyás Ernő a saját teológiai munkásságát is korszakokra osztja, meg is nevezi, hogy melyik korszak kinek a hatására formálódott. Műveiből azonban azt látjuk, hogy ezek a korszakok nem váltak el élesen egymástól, sokkal inkább szintézist alkottak a különféle hatások. "Közel két és fél évtizede foglalkozom intenzívebben az újszövetségi theologiával, s eleitől fogva különös indíttatásokat nyertem éppen az új- szövetségi kijelentéstörténet művelésére. Korábban az Újszövetségnek vallástörténeti és valláslélektani magyarázata, későbben K. Barth dialekti­kai szemléletmódja és R. Bultmann egzisztenciális gondolkodása voltak rám erősebb hatással. Ezek a hatások egyaránt érvényesülnek munkám­ban. Most azonban főképpen arra gondolok hálás szívvel, hogy a theologiai tudomány művelésére, theologus szemléletem, kialakulására volt professzoromtól, Ravasz Lászlótól nyertem mivoltomnak és hajla­maimnak leginkább megfelelő hatásokat."6 Az egzisztencialista gondolkodásmódot és a dialektikát a teológiai kérdések megoldásához általában alkalmas eszköznek tartotta. Ennek alkalmazására jó példát találunk, amikor a Biblia isteni, kijelentés-jellegét magyarázza. "Az egzisztenciális filozófia egyik alapgondolata szerint a gondolkodás a létet nem alkotja, hanem...elfogadja ......előbb elfogadjuk Ist en valóságát s azután haladunk tovább felőle való következtetéseink­ben. Ilyen gondolatok mellett világosodik meg előttünk a bibliában foglalt isteni Igének az értelme. Ha u.i. az exegézis munkájában az isteni Igére tudjuk koncentrálni figyelmünket, akkor egzisztenciális érdeklődéssel fogjuk hallgatni azt, mert Isten élete titkát kutatva, abban saját egziszten­ciánk, legbensőbb Énünk rejtélyét is megfejtve látjuk. ... Ha az Igében Isten, mint élő személy szólít meg, úgy kell közelednünk a textushoz, mint embertársainkhoz, akikkel személyes kapcsolatban vagyunk. ...Miután pedig az Igének az a legfőbb jellegzetessége, hogy igényt támaszt, hívő engedelmességgel kell azt fogadnunk, mint életünk felett uralkodó tekin­télyt. Minél inkább így tudjuk fogadni a Krisztus keresztjéről szóló Igét, annál inkább döntés elé állít s e döntésben új teremtéssé tesz. ... Ha törté­néssé lett bennem az isteni igazság, távlatok nyílnak előttem és ezekben 6 Újszövetségi kijelentéstörténet, p. VII. 44

Next

/
Thumbnails
Contents