Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Enghy Sándor: A megváltás kérdése a Zsoltárok könyvében

LXX, mely mindkét fogalmat nagy előszeretettel XuTpóio-val, alkalmanként puop.cu-jal fordítja.72

Az -ujj ige azok közé a kifejezések közé tartozik, melyek a szaba- dítást mint segítséget értelmezik. Segítségre olyanok szorulnak, akik nyomorúságban vannak. A külső segítség a nyomorultnak egyetlen esélye a szabadulásra Ezt érzik azok, akik a zsoltárokban Jáhvéhoz kiáltanak, mert tudják, hogy nélküle elvesznének. Az iva-t a két említett fontos fordításban így találjuk: ßor|9eu), (ad)iuvare, jelentése általában „segíteni”. Olyan helyzetekben fordul elő, amikor valaki saját erejéből nem boldogul. A nyomorult elhagyatottnak érzi magát és a segítség annak az állapotnak a megszüntetését jelenti számára, ahonnan kiált. (Zsolt 10,14; 22,12.20; 28,7; 37,40; 38,23; 54,6; 86,17; 109,26; 118,13; 119,86.173). Hogy a segítség nem más mint megmentés, az olyan helyen derül ki, amikor az iTVmás hasonló tartalmú igék párhuzamaként jelenik meg. (ifi) - yzr a Zsolt 109,26-ban).

A segítség hiánya többféle formában jelenhet meg: megingás, elesés, botlás. Mindegyik esetben valakinek a szilárdsággal van gondja, nincs ereje állni, veszélynek ellenállni. Ilyen esetben a segítség azt jelenti: erőt adni, megszilárdítani. Aki szilárdan áll, szilárd, az boldog, eredményes. Ezért használatosak az ilyen igék mint ptn, ]13 nemcsak „megerősíteni” értelemben, hanem úgy is mint „segíteni”. A poo, nuo igék különösen nyomorulttal kapcsolatban azt jelentik: támogatni, segíteni. (Zsolt 3,6; 20,3; 37,17; 41,4; 54,6; 119,116.117) A veszély feneketlen mélységének ellentéte a szikla, amire az áll, aki segítséget kapott. így találjuk meg a “tíkcí - szikla, víz-szikla ellentétpárokat: 18,3.5.17; 31,3kk. 18; 40,3; 42,8.10; 46,2kk, 71,3.20; 89,11.27.49; 94,13.17.22)

A segítség és szabadítás fogalmát jelentő igék közötti lényeges különbség az, hogy a „segíteni” ige után nem áll ]ö prepozíció. A g’tpin szóval is ugyanez a helyzet, nagyon gyakran nem áll utána MIN (néha inkább LÖ-Zsolt 86,16; 116,6). Chr. Barth szerint ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a JTtöin fordítása is gyakran „segíteni”, noha a LXX rendszerint a(á£w-val fordítja.

Vannak olyan igék, melyek tartalmilag a veszély által fenyegetett ember számára „védelmet, megőriztetést” fejeznek ki, de bizonyos körülmények között „szabadulást”jelentenek: “K3, ~iná,nno. A bajbajutott embernek nem kell félni, mert aki nála erősebb, védőn fölé tarja kezét, szárnyával takarja, szemét nyitva tartva őrködik. Akit Isten véd, annak semmi nem árthat. Ide illik az az ige is, mely arról szól, hogy Jahve visszatartotta - pán- Ezékiást attól, hogy sírba kerüljön, vagyis Jahve megőrizte őt. Aki bajba kerül gyakran felismeri, hogy Isten őt nem védte meg, mert kikerült védelméből. Ezzel a felismeréssel szokott együtt járni, hogy az ember

72 Alfred Jepsen, Der Herr ist Gott. Ev. Verl. Berlin, 1978. Die Begriffe des Erlösens im Alten Testament

39