Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában
Arnold F. Stolzenburg' a történelem iránti érdeklődés mellett lát egy olyan kezdetet is Coccejusnál, amely a racionalizmushoz vezet. A cselekedeti szövetségnek előtérbe állítása szerinte olyan hangsúlyos, hogy a kegyelmi szövetség annak történelmi megvalósulása csak egy válfaja, egy változata a cselekedeti szövetségnek. A természeti szövetség így mintegy magába szívta a kegyelmi szövetséget. Az eredeti állapotból kiindulva folyamatosság következik. Istennel szemben az ember önállósul. Az Isten és ember közötti kapcsolat Stolzenburg megítélése szerint a föderál-teológiában történetietlenné vált, inkább jogi módon meghatározott, idő feletti és minden változáson fölül álló. Karl Barth1 2 minden teológia-történeti értékelés mellett azt a fő kifogást emeli a föderál-teológiával szemben, hogy Isten kijelentéstetteit történetiesítette. A Krisztusban végbevitt kiengesztelődés bibliai történelemmé változott, a történelem nagy összefüggésében csupán egy lépéssé, egy eseménnyé zsugorodott. A föderál-teológiában látja a biblicizmus és historizmus kezdetét. Nem maradhatott el, hogy ez el ne vezessen valami általános vallástörténet filozófiájához, ahol az emberi nem lépcsőzetes nevelése, fejlődése a lényeg. Azzal, hogy a kegyelmi szövetség elé kerül a cselekedeti szövetség, egyfajta dualizmust hozott létre a föderál-teológia, s ezzel olyan gondolkodás bevezetésére került sor, ahol az ember és cselekedete foglalja el a központi helyet. Barth pedig éppen azt mutatja fel, hogy az üdvtörténet kezdetétől fogva Isten cselekedetének története, a kegyelemben az emberhez forduló Isten cselekedeteinek sora. A minden idők előtt, mennyei megállapodást (pactum salutis) mitológiának minősíti Barth. Jürgen Moltmann’ tanulmányában más oldalról közelíti meg Coccejus rendszerét. A szövetséget ebben a rendszerben csak formai elvnek látja, amely mintegy keretet ad Isten és ember kapcsolatának. Coccejus felfogásának alapmotívuma Moltmann szerint az augustinusi "cor inquietum", ami nem a bűneset következtében lett az ember jellemzője, hanem már teremtésbeli adottság, az emberbe teremtett vágy a transcendens iránt. Moltmann értelmezésében Coccejus megértésének kulcsa az antropológia. A későbbi lutheri pietizmus antropológiájának kezdetét találja meg Coccejusnál. A megigazulás az előjáték, és 1 STOLZENBURG, Arnold F.: Die Theologie des Johannes Franciscus Buddeus und des Chr. Matth. Pfaff. Neue Sutdien zur Geschichte der Theologie und Kirche. 22. 1926. 321-378. pp. 2 BARTH, Karl: i.m. MOLTMANN, Jürgen: Geschichtstheologie und pietistisches Menschenbild bei Johann Coccejus und Theodor Undereyck. Evangelische Theologie. 1959. 343-361. pp. 31
