Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában

fedezték fel ennek a fogalomnak a jelentőségét.1 Három fontos mozzanatban látja a vallással kapcsolatos szövetség lényegét. Isten és ember kapcsolatának jellemzése, meghatározása. Kölcsönös viszony jut benne kifejezésre. Továbbá elkülönítést jelent. Azok elkülönítését, akikkel a szövetség köttetett. Valamint jellemzője, hogy a történelem valamelyik pontján köttetett. Szerinte a szövetség a középkorban azért kaphatott legfeljebb csak alárendelt szerepet, mert ezeket a mozzanatokat az "ecclesiologia" foglalta magában. Az egyház, mint sakramentális üdvintézmény, meghatározta, magában foglalta Isten és ember kapcsolatát, az isteni ígéretek és emberi kötelességek viszonyát. Az egyház végezte az elkülönítést is a pogányokkal vagy heretikusokkal szemben.

Az egyház, mint civitas Dei, magában foglalja a történelmi hátteret is. így a szerzetesi mozgalmaknál maradt inkább tér a szövetség gondolatának. Pl. Assisi Ferencnél a szegénységgel való szövetség formájában található meg. 1226-ból származik "Testamentuma", amely végrendelet és szövetségi alapokmány keveréke. Clairvauxi Bernáthnál, majd Eckhart mesternél a lélek és a Krisztus szövetségéről van szó. Ez tér vissza majd Müntzer Tamásnál is. O azt vallja, hogy a lélek és Krisztus belső szövetsége fontosabb, mint a szövetség külső jele. Ezért a belső szövetségé az elsőbbség. A szövetség elspirituali- zálását láthatjuk itt. Ez azonban hatással volt mind Lutherre, mind Zwinglire. Erasmus a római jog összefüggésében foglalkozik a szövetséggel. A régiek a népek közötti háborúskodás megszüntetésénél három fogalmat használtak: pax = béke, amicitia = barátság, societas = közösség. A keresztyén szövetség fogalomnál a legfelső fokra, a societasra gondol Erasmus. Luther inkább csak érintőleg említi a szövetséget a keresztséggel kapcsolatban. Az 1519. novemberében tartott Taufsermon-ban azt mondja, hogy Isten a keresztségben hozzánk köti magát, eggyé lesz velünk kegyelmének, vigasztalásának szövetségében, másrészt mi elkötelezzük magunkat a bűn megöldöklésére és arra a biztos hitre, hogy Isten üdvözítő közösségben van velünk.1 2 Később azonban az 1520-ban megjelent művében, a De Captivitate Babylonica ecclesiae praeludium című műben a keresztséggel kapcsolatban a szövetség már nem szerepel. Ebben már a "promissio" fogalma dominál. Luther itt a "promissio" és "fides" kapcsolatára építi tanítását. Az úrvacsorával kapcsolatban még szerepe] a "pactum", "foedus" és "testamentum", de inkább ez utóbbi kerül előtérbe.

1 GRESCHAT, Martin: Der Bundesgedanke in der Theologie des späten Mittelalter. Zeitschrift für Kirchengeschichte. 1970. 44-63. p.

2 LOONSTRA, Bertus: De historische worteis van de leer aangaande het verbond. Theologia Reformata. 30. évf. 1987. 46-63. p.

16