Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában

részletei már korábban is megtalálhatók, a felfogás alakulása többé- kevésbé nyomon követhető. Főbb vonalaiban szeretnénk felvázolni az eredettől a teljes kifejletig vezető utat, és a további hatások irányát is jelezni, a hangsúlyt mégis Coccejus rendszerének megismerésére és értékelésére kívánjuk tenni. Jelentős mértékben, különösen is Coccejus személyében, aki Franeker és Leiden egyetemein volt tanár, a föderál- teológiai irányzat Hollandia területéhez kötődik, keletkezése ugyan nem Hollandiában van, hanem a svájci Zürichben. Egy-egy közvetítő állomásként a német egyetemek közül Heidelberg, Hernborn, Bréma és mások is fontosak. Nem maradhat ki néhány angliai egyetem sem a továbbvivő és közvetítő állomások közül. Maga Coccejus is Hollandián kívülről érkezik már jelentős hatásokat magával hozva, és Hollandiában is, már előtte is többen használták teológiai felfogásuk kifejtésében a szövetség fogalmát, vagy éppen rendszerük kialakításában kapott meghatározó szerepet a szövetség. A Brémából Franekerbe érkező Coccejus is ilyen hatásokkal találkozott. Olyan légkörbe jött, ahol a föderális gondolkodás ismert volt, és olyan környezetből érkezett, ahonnan ezt a felfogást hozhatta magával. Munkásságának jelentőségéből ez nem von le semmit, legfeljebb érthetővé teszi, hogy milyen háttérben és milyen indítékok alapján születik műve.

Ezekkel azt a szűkebb összefüggést jellemezhetjük, amiben Coccejus munkája formálódik. A nagyobb teológiatörténeti hatás és ellenhatás távlataira joggal mutat rá Czegle Imre: "A föderál-teológiát, azaz a "szövetség" bibliai fogalmával elnevezett teológiai rendszert és irányzatot önmagában nem tudjuk értékelni, se attól a kortól függetlenül, melyben ez az irányzat élni kezd. A "szövetség" bibliai fogalom- rendszert alkotó tényezővé a XVI. század utolsó és a XVII. század első évtizedeiben fokozatosan és folyamatosan válik, s egészen nyilvánvaló, hogy e teológiai rendszert és irányzatot a XVI. század második felében teljesen kiépülő orthodoxia nélkül megérteni nem tudjuk. Hiszen a szövetség-teológia az orthodoxiával szemben, azzal vitázva vívja ki jogosultságát, s hozza azt az újat, melynek révén különösen a kálvini orthodoxia fellazulása megtörténik, illetve az orthodox teológiai gondolkodás felfrissül, kitisztul, s megmerevedett állapotából kimozdul. Hangsúlyozzuk, hogy a szövetség-teológia az orthodoxia kritikája vagy korrekciója képen születik, azzal vitázva vívja ki jogosultságát s igyekszik igazságát megvédelmezni és azt az egyház életében és teológiai gondolkodásában érvényesíteni. Minden újabb teológiai irányzat, mint reakció jelentkezik egy fennálló, széles körben érvényes, elismert rendszerrel szemben. Egy teológiai irányzat nem ok nélkül kezd élni... Nincs ez másként a szövetség szóval fémjelzett te14