Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Új életre feltámadva

Reformáció

A reformáció a Biblia tanításaihoz akart visszatérni. Számos reformátor kihívásokat állított egyházzal szembe: John Wycliffe (1320- 1384), Húsz János (1369-1415), Luther Márton (1483-1546). Az alapmotivációk összeütközésével találkozhatunk. A reneszánsz nagyszerű humanista mozgalmai Dél-Európára voltak jellemzőek, és ahogyan elérték a reformáció zenitjét, Eszak-Európában új irányvonalat vettek. A reformáció az egyház megújításával kezdődött, később azonban nagy hatással volt a kultúrára is, ahogyan azt különösen is nyomon követhetjük Kálvin János perspektíváiban. Tény, hogy sokkal nagyobb kihívást jelentett a politika és a gazdaság számára, mint a reneszánsz valaha is. Luther volt az első, aki lerombolta a középkor természetről és kegyelemről alkotott dualizmusát, ami a platóni anyag és spiritualitás megértésére épült.

Luther kijelentette a házasságról, hogy az szent dolog, és a papok is megházasodhatnak. Luther továbbá kihangsúlyozta a családi életre és minden emberi munkavégzésre való felülről jövő elhívatást. Luther felélénkítette a (Isten színe előtt való élés) coram Deo gondolatát. Az életet vocatio-nak, szent elhívásnak tartotta. Azt mondta, hogy egy asztalos vagy cipész örömmel végzett munkája is lehet Istennek való felajánlás. Kálvin mindezt még kiegészítette az állami és egyházi kormányzás szétválasztásával, a presbiterek fontos szerepével és' egy nagyon határozott munkaetikával, ami gazdasági növekedéséhez vezetett. Nagy megújulás ment végbe a reformáció nyomán, és ahová eljutott, ott meghatározó változások mentek végbe az oktatásban, politikában és gazdaságban.16 A reformáció alól azonban kicsúszott a talaj, amikor hatásának eredményeként az egyházakon belül szakadások jöttek létre, és amikor a kulturális éltben a szekularizáció vette át a vezető szerepet.

16 Robert D.Knudsen, 'Calvinism as a Cultural Force' in W. Stanford Reid, ed., John Calvin: His Influence in the Western World (Grand Rapids: Zondervan, 1982). H. Richard Niebuhr. Christ and Culture (Harper and Row. 1951). Robert E. Webber, The Secular Saint: The Role of the Christian in the Secular World (Grand Rapids: Zondervan, 1979).

128