Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - Victor István: Oktass, hogy éljek!
OÁtass, fioyy éíje£! Victor István OKTASS, HOGY ÉLJEK!1 Kedves Testvéreim! „ Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk, és a szombat, hogy megnyithassuk a gabonás házat? (Ámós 8:5) f Í gy is nyugodtan feltehetném a kérdést: Mikor lesz már vége ennek az áhítatnak, hogy mehessünk az iskolába? - egy vasárnapi istentiszteletnek, hogy ülhessünk az asztalhoz, - egy ünnep napjainak, hogy jöjjön a vakáció, - az érettséginek, hogy kimehessünk az „ Életbe ? Vagyis: mikor múlik el valami korlátozás, hogy szabadok lehessünk, élhessük a magunk életét? I. Jól kihallatszik e mögül a kérdés mögül a meggyőződés, hogy amiben vagyunk, amit csinálunk, az valami nyűg, terhes kötelesség. Amit jónak látunk, azt Ámós kortársai így mondták: „ gabonát árulni . Kereskedni, hasznot szerezni. Meghökkentő, hogy Isten ószövetségi népe milyen materialista tudott lenni az értékrendjében. ~ Mai világunkban ez sokkal természetesebbnek látszik, és sokkal elterjedtebb felfogás. Éppen ezért, mai világunkban nyugodtan mellétehetjük a két másik szempontot: jó dolog szórakozni, élvezni az életet - és jó dolog sikert, győzelmeket szerezni, akár tanulás, akár sport területén, vagy bármiben, ahol mások fölé kerekedhetünk. Tehát „ tudjuk mi, mi a jó , és igyekszünk is kivenni belőle a részünket. Természetes hát, hogy ellene vagyunk mindennek, ami ezekben korlátoz minket. Izráel életében ilyen feltétlen korlát volt a szombat. „ Semmi dolgot ne tégy azon , ez nyilván azt is jelentette: ne árulj gabonát, ne igyekezz hasznot szerezni! Olyan feltétlen korlát volt, hogy a törvény többször is halálbüntetéssel fenyegeti megszegőit. Ilyenféle korlátok között folyik mind iskolai, mind otthoni életünk. Házirend, büntetőtörvénykönyv és ezeknél sokszor erősebb íratlan erkölcsi tör1 Zsolt 119,144/b. Ha Isten akarja és élünk, ezzel a címmel jelentkezik a jövőben állandó rovatunk. 1
